szivárványos pisztráng

Húshorgászunk

Posted on Updated on

Írtam már nektek korábban a Pisztrángteszkóról, mikor évente néhányszor elkap minket a halétkek utáni vágy, akkor ellátogatunk ide, a visegrádi pisztrángos tavakhoz. Horgász szemmel olyan ez, mint mikor a búvár beül egy üvegfenekű hajóba. Élvezeti- és sportértéke messze nem ugyanaz, de a családdal kiváló időtöltés.

Olvass tovább »

Reklámok

Pisztrángteszkó

Posted on Updated on

Ahogy belenő az ember az életbe és megszokja, hogy nem a szülei látják el, van pár dolog, ami triviálissá válik. Benzinért a benzinkútra megyünk, kenyérért a pékhez, orvosságért a gyógyszertárba. Nálunk ilyen magától értetődővé vált az elmúlt években, hogy pisztrángért a Visegrádi Pisztrángos Tavakhoz megyünk, ha úgy tetszik a pisztrángteszkóba.

Abból a szempontból, hogy tuti pisztránggal megyünk haza tényleg olyan mint a teszkó, viszont a beszerzés élménytelibb! 🙂

Pisztrángot a polcról
Pisztrángot a polcról

Októberben pár napot nálunk töltött Niki, Bálint, Beni és Bálintka, ez számunkra mindig nagyon örömteli, de úgy tűnt, hogy a tervezett kültéri programokat keresztbe húzza az időjárás (folyamatosan esett). De természetesen aznap, mikorra a pisztrángozás volt tervezve, pár órára a nap is kisütött! 🙂

Így hát hugiékkal kiegészülve Visegrád felé vettük az irányt. A tavak semmit nem változtak, ugyanolyan kicsik, és ugyanúgy tele vannak pisztránggal, illetve a környék még mindig fantasztikus. A pecát a gyerekekre bíztuk, mivel a kifogott halat kötelező elhozni, és 25 halnál többet nem szerettünk volna, tudtuk, ezt az  öt kis csibész nagyon hamar megfogja. Így is lett! 🙂 A gyerekek fogták a halakat gyors egymásutánban, Levi UL-el, a többiek spiccbottal, apukák pedig folyamatos soványmalacvágtában rohangáltak a haltartó szákokhoz. Nagyjából 15 perc alatt összefogták a tervezett 25 halat, ha tovább maradunk ipari mennyiség lett volna a fogás …

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Az elején Matu is nagyon élvezte, de utána inkább a csavargás mellett döntött. Szerintem jövőre már elbírja a botot! 🙂

Csokispisztráng
Hm, erre nem emlékszem. Vagy egy csokit tolt le, vagy egy nyers pisztrángot.

Az aznapi bevásárlókörutat azzal zártuk, hogy kicsit csvarogtunk a környéken, gyönyörű szép.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A pisztrángok egy jelentős része frissen elkészült, valahogy így, a többi ment a fagyóba, de négy tegnapelőtt kikerült onnan, mivel nálunk van pár napig Pasó, gondoltam, meglepem egy kis mustáros pisztránggal. Nézzük, hogy készült.

HOWTO

Először is körülnéztem, milyen alapanyagok vannak otthon.

Pisztráng: pipa

Só, bors, mustár: pipa

Szárított fűszerek, petrezselyem, fokhagyma: pipa

Citrom, olivaolaj: pipa

Hozzávalók 1
Hozzávalók 1

 

Hozzávalók 2
Hozzávalók 2

Ha már ilyen szépen állunk alapanyagokkal, akkor süssünk pisztrángot.

Nem kell megijedni a recepttől, mert egyrészt egyszerű, másrészt a pisztráng elképesztően jó alapanyag, az a gyanúm, hogy csinálhatnék bármit, nem lehet elrontani.

Elsőre annyit tettem, hogy kívül belül megsóztam a halakat, és hagytam állni 20-30 percre, amíg elkészítettem a pácot. A pácot se bonyolítottam túl, a mustárt felöntöttem nagyjából két kanálnyi olívaolajja, belenyomtam 6-8 gerezd fokhagymát, az apróra vágott petrezselyem, szárított bazsalikomot, feketeborsot, és egy citrom levét, majd ezt jól összekevertem. Amint elkészült, bekentem a halakat mindkét oldalukon (már abban a tepsiben, amiben sülni fognak), és letakartam őket fóliával. Hagytam állni nagyjából két órát. Ezután betettem a 200 cfokon előmelegített sütőbe (akartam tenni a halak belsejébe néhány citromkarikát és kakukkfüvet, de persze elfelejtettem), és nagyjából 20-25 percig fólia alatt sütöttem őket. Ezután levettem a fóliát, és még kb. 20 percet sültek. Ha elkezd púposodni a bőrük, akkor már nagyjából jók lesznek, ezt nem tudjátok eltéveszteni.

Bemustározva
Bemustározva
Pont mint a csokító. Ronda, de finom.
Pont mint a csokító. Ronda, de finom.

A köretet a fantáziátokra bízom, jó étvágyat!

Görbüljön!

go.fishing

 

Csukák földjén

Posted on Updated on

Csukák földjén vizén, ahol jellemzően ez megy a kivetítőn! 🙂

Levi_csukával
Pikeland

A szerény, visszafogott előszó után lássuk, hogy is kerültünk a csukák közelébe. Időutazásunk keretei között megérkeztünk 2014-be, a dátum egész pontosan 2014 január 4.

Miután kezdtem beleszeretni az UL pergetésbe, és nagyon enyhe telünk volt, eljött az ideje, hogy kezdő pergetőknek alkalmas helyet keressek. Nem volt egyszerű, még az internet segítségével sem. Bújtam a horgászblogokat, fórumokat, de a jó helyeket sehol nem nevezték meg, ment a titkolózás. Ma már megértem, hogy vadvizeken miért titkolják az ilyen helyeket, senki nem szeretné, hogy alulkulturált embertársai lerabolják az ilyen, ritkának számító területeket. Mert nagy az Isten állatkertje, ugye. Viszont én nem ilyeneket, hanem tavakat kerestem egyelőre, ahol meg lehet tanulni pergetni. De ezeket sem akarták nagyon közkinccsé tenni, legalábbis mintha foghúzásról lenne szó … Ekkor határoztam el, hogy beindítom ezt a blogot, és megosztom a tapasztalataimat.

Várpalota_SII_nagy_titok
Valami hasonlóan okos, vagy pont ez a blogbejegyzés verte ki a biztosítékot …

Tököm. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy a fenti bejegyzésben rejtély övezte tó a Várpalota SII, ahol kötelező C&R ( fogd meg és engedd vissza ) van, ráadásul ebből élnek, úgyhogy a mai napig nem értem, hogy ilyen tavak esetén mi értelme ennek a faxkodásnak. Végülis mindegy, az SII-t a fentiek segítségével sikerült beazonosítani, csak így tovább tartott. De, a mai poszt nem az SII-ről fog szólni, oda később megyünk! 🙂

Szóval, hosszas keresés után, véletlenül találtam a Bottyán-tóra. Akkor még nem tudtam, hogy piszok mázlim van, mert kezdő pergetőnek ennél alkalmasabb helyet elképzelni sem tudok.

Levi Karácsonyra kapott egy 5-20g dobósúlyú 1,8m hosszú light pergetőbotot, úgyhogy olyan vízre szerettem volna vinni, ahol van sikerélmény. Miután rátaláltam a tóra, felhívtam a tógazdát, aki azzal bíztatott, ha Levi tud pergetni, akkor fogni is tud a tavon. Hiszi a piszi, mindenesetre bizakodóan vártuk az első találkozást a tóval.

Mielőtt erre rátérek, nézük a száraz tényeket és negatívumokat, utána jönnek a pozitívumok, ígérem sok lesz! 🙂

A Bottyán-tó Komárom-Esztergom megyében helyezkedik el, közvetlenül a 11 sz. főút mellett, Tát és Esztergom között. A tó nem nagy 0,66 ha, a pergetőjegy 2 500 HUF, a tó és környezete szépen rendben van tartva. A kifogott halat napi áron lehet megvásárolni. Büfé van a tavon, alap horgászcikkek is kaphatók. Télen csak hétvégén, tavasztól őszig minden nap nyitva vannak.

Be akartam linkelni a google maps-ről a Bottyán tavat, de még nem volt ilyen helyszín, úgyhogy én vettem fel, íme! 🙂

Szóval, a negatívumok:

  • Az, hogy közvetlenül a 11 sz. főút mellett fekszik. Minket annyira ez nem zavart.
  • A mérete. Nem túl nagy tó, de nekünk ez inkább előnyt jelentett az első időkben.

És innentől kezdve csak a pozitívumok! 🙂

Mérete ellenére rengeteg hal van a vízben, mindenféle békéshal, csukák, harcsák, süllő, időszakosan szivárványos pisztráng, afrikai harcsa.

Visszatérve január 4-re, reggel 8 körül érkeztünk a tóra, megvettük a pergetőjegyeket, és megkaptuk a tóra vonatkozó eligazítást. Pár ökölszabályt kell betartani, de ezeket azóta is minden horgászatomnál alkalmazom, mert teljesen logikus szabályok a halak védelmében, és így sportszerű a halakkal szemben:

  • Pergetni csak egy darab, lenyomott szakállú horoggal.
  • Élő kishallal tilos horgászni.
  • A parton 2-3 kép elkészítésének idejéig legyenek csak kint a halak, utána mars vissza a vízbe.

Rajtunk kívül öten hatan pergettek a tavon, ennyien azért még bőven el lehet férni. Összeraktuk Levi botját, akkor megjegyzett mindent, azóta mindig egyedül szerel magának, meg persze az én botomat is, és nekiálltunk a pecának. Túl sokat nem kellett várni, Levi nagyjából 5 perc után megfogta élete első pergetett halát:

IMG_1245
Levi első pergetett hala

Itt már volt lip grip nálunk, rablóhalak esetében nagyon hasznos kis szerszám, mert ugyan puhán, de nagyon stabilan tartja a rablóhal csontos száját, egyszerűbb így kivenni a halat, mint merítőhálóval. Később menni fog puszta kézzel is a kiemelés, de az elején nagy segítség. Arra kell figyelni, hogy jó minőségű legyen, ami körbe tud forogni a tengelye körül, mert ha nem, akkor a lip gripen küzdő halnak, akár el is törheti a száját.

Levi átesett a tűzkeresztségen, de nem állt meg a biznisz. Egy három cm-es UL crank-el dobáltam, mikor valami nagyon határozottan rávágott. Éreztem, hogy ez már kicsitt jobb hal lesz, és az is lett! 🙂

IMG_1250
Szép krokodil

És innentől elkezdődött a szerelem a Bottyán-tóval, nagyon megszerettük ezt a tavat. És a csukák … na ők is folyamatosan lájkoltak minket. Sokat fogtunk, sőt nagyon sokat eddig. Fogtunk, kicsit, közepest, nagyot. Nagyon nagyot még nem, pedig élnek a tóban bőven, úgyhogy még van hova fejlődni! 🙂 Ha már a fejlődésnél tartunk, akkor megértek ugyan minden vadvízi horgászt, aki lefitymál egy ilyen tavat, de mi rengeteget tanultunk itt. Megtanultuk a pergetés alapjait, több módszert. Ma már nagy biztonsággal megmondjuk, hogy csuka vagy harcsa védekezik a horog végén, anélkül, hogy láttuk volna, túl vagyunk több 10 percnél hosszabb fárasztáson, tudjuk milyen az, mikor habzsolnak, tudjuk milyen az, mikor foghegyről esznek, és mindezt a Bottyán-tónak köszönhetjük. Ja, a tó nevéről nem írtam még, korábban ( több, mint 300 éve ) Vak Bottyán birtoka volt, innen a név.

IMG_1492
Ha foghegyről esznek, sok gumihalat csonkolnak

Viszont, ha éhesek, akkor be-benéz egy nagyobb kroki is:

Életreszóló emlék
Életreszóló emlék

Tehát sokat tanultunk, és nekünk a tó mérete inkább előnyt, mint hátrányt jelentett, hiszen kezdő pergetők voltunk, vadvízen ennyi tapasztalatot, amit itt fél év alatt gyűjtöttünk, talán 10 év alatt lehetne összeszedni. Ráadásul nem véletlen, hogy egy ennyire intenzíven horgászott vízen a nagy csukákat nehéz megfogni. Miután párszor megakasztották őket, utána már nagyon rafkósak lesznek a műcsalikkal kapcsolatban, ember legyen a talpán, aki becsapja őket. Persze van olyan időszak, amikor habzsolnak, előfordult olyan eset, mikor már emeltem ki a vízből a wobblert, és már a levegőben volt, kivágódott a vízből egy csukesz, és a levegőbe kiugorva kapta el a csalit. Pár szaltó után le is akadt róla, de Levkóval csak leesett állal néztünk egymásra, hogy ilyen is van. Amúgy is érdemes végig partig, egészen a lábunkig vezetni a műcsalit, mert sokszor ott vágnak rá. De az is nagy élmény mikor nem vágnak rá, de a partig követik, és közvetlenül a lábunk alatt fordulnak le róla, egy 180 fokos fordulóval. Sok ilyet láttunk, de a mai napig nem tudok betelni vele.

A tóra rendszerint Levivel járok, de sokszor csatlakozik Dorcos, Bala, Petke és Pít is. Alkalmanként kiegészülünk Arabbal, Hubával vagy Lacival. A tónak köszönhetően mindenki átesett a tűzkeresztségen, illetve izé … majdnem mindenki. Hubát valahogy nem csípik a ragadozóhalak, ő pergetve csak amúrt tud fogni! 🙂 Dórit viszont csípik a nagy csukák, de Ő nagyon kegyes velük, a partraemelés előtt mindig visszaengedi őket! 🙂 Az eddigi legnagyobb partrasegített csukánk 4,6 kg volt, Dorcosnak ennél egy nagyobb akadt le közvetlenül a part előtt. Dórikám tanult pergetni az UL botommal, mikor is a parttól nem messze egy bődületes rávágása volt, szegénynek majdnem kiesett a kezéből a bot. Küzdött vele derekasan, már teljesen partközelben volt, mikor megláttam, elakadt a lélegzetem. A 4,6-ast bőven verte 6-7 kg-ra saccoltam, ő meg úgy saccolta, hogy ideje búcsút inteni, vitte a drótelőkét, és pápá. Szegény Dorcosban annyira dolgozott az adrenalin, hogy el is pityeredett, de azért hamar túllendült a lelki válságon, viszont a mai napig felemlegeti! 🙂

Az elmúlt fél évben sokszor voltunk lent a tavon, volt, hogy elképesztően pezsgett a víz, és volt egy alkalom, amikor betliztünk, az is nagyon tanulságos volt. Január 25-én lementünk Levivel, addig nagyon enyhe volt az idő 5-10 cfok, de akkor bejött egy markáns hidegfront, fagy, pár napra rá be is fagyott a tó. Mindegy, úgy voltunk vele, ki tudja mikor lesz lehetőségünk legközelebb, ígyhát lementünk, és sokat tanultunk a téli pecáról! 🙂 Az a legkevesebb, hogy nem fogtunk semmit, a többieknek sem sikerült, viszont nagyjából 5 percenként befagyott a bot spiccén a gyűrű, állandóan a jégdugókat piszkáltuk ki. És ekkor jöttem rá, hogy ilyen körülmények között a nanofil xart sem ér. Az hagyján, hogy szálkásodik, de úgy elforog a dobon az egész köteg, mintha csutkára ki lenne engedve a fék, szóval nem lehet vele horgászni.

met_0125
Ez volt 01.25-én. Na, ilyen időben ne menjetek.
IMG_1448
Ennyit a rohadt drága nanofilről.

Viszont ha nem fogunk csukát, akkor fogunk mást. Szivárványos pisztrángot, harcsát, tavikagylót. Igen, tavikagylót. Már a Rómain is fogtam pergetve kettőt, és párat itt is. Gondolom, valami olyasmi lehet a magyarázat, hogy a nyitott állapotban lévő kagyló reflexból összezáródik, ha valami mozgást érzékel, ez történhet, ha elúszik felette a műcsali. De pechjére, azon horog is van. Ez csak puszta találgatás, ha valaki tudja az igazat, ossza meg velünk! 🙂

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Korábban írtam, hogy Petke és Levi is megmártóztak akaratukon kívül a Római-tóban. Ők már rutinosak voltak ilyen szempontból, Bala még nem, úgyhogy márciusban sikeresen landolt a tóban, de az ijedtségen kívül semmi baja nem lett, sőt! 🙂

Ja, amíg el nem felejtem, elvileg a tóban több mázsa süllő is van, de mi még egyet sem láttunk, illetve csak egy harmadot. Az a gyanúm, hogy a nagy csukáknak a süllő semmi más, mint kaja …

IMG_1305
Süllő … volt valamikor

A tóra inkább ősztől tavaszig érdemes pergetni menni, a jó időben megjelennek a letett pecával horgászók, és a tó méretéből fakadóan nagyon kis hely marad a pergetőknek, úgy már tényleg nem az igazi. Viszont egyébként remek zsuga! 🙂

A végére egy rövid kis klip, a tóról, és a messze a teljesség igénye nékül, néhány ott fogott halról.

Zene: Guns N’ Roses

Görbüljön!

go.fishing

 

 

Süssünk pisztrángot

Posted on Updated on

Ha már időutazásunk előző állomásán olyan kulináris élvezeteket nyújtó halat sikerült fognunk, mint a szivárványos pisztráng, ideje, hogy a gasztronómia vizeire evezzünk! 🙂

Nem kell megijedni, a recept egyszerű lesz. Hogy mennyire? Nagyon. A mai posztnak adhattam volna a pisztráng egészben sütve olívaolajban, citrommal, vajjal, fokhagymával és kakukkfűvel címet is, de ezzel konkrétan leírtam volna a receptet! 🙂

Szóval, ott tartunk időben, hogy volt pár csodálatos pisztráng terítéken, amihez kellett egy jó recept, úgyhogy elkezdtem keresgélni. Hogy hol bukkantam a receptre, azt sajnos már nem tudom, vagy a neten találtam, vagy a TV-ben láttam.

A dolog egyszerűsége ott kezdődik, hogy egészben sütjük a halat, nem kell filézni, csak kidobjuk a belsőségeket, és lepikkelyezzük. Ez nagyjából 2 perc / pisztráng, és már konyhakész is.

Miután konyhakészre dizájnoltuk a pisztrángot, átmossuk, letöröljük papírtörlővel szárazra, és egyenletesen bekenjük olívaolajjal. Ezután a hal hasüregét besózzuk, majd 3-4 kilapított fokhagymagerezdet, és kakukkfüvet teszünk bele, ízlés szerint. Mivel ettől még nem lesz elég nagy a hasa, és ez meglehetősen zavaró, ezért teletömjük vékony gerezdekre vágott citromkarikákkal, és márkázott vajdarabokkal.

Ezután ágyra kerülnek a halak, ami olivaolaj alap, rajta kakukkfű, és pár citromkarika. Előmelegített sütőben 240-250 Cfokon sütöm, amíg a bőre piros nem lesz, illetve el nem kezd hólyagosodni. A hólyagosodás nagyon látványos, nem fogjátok eltéveszteni! 🙂

A halat nem kell letakarni fóliával, a pisztrángnak annyira finom alapból a húsa, hogy ez így bőven elég. Mikor pucoltam, akkor az tűnt fel, hogy egyáltalán nincs meg a jellegzetes halszaga. Ami viszont tény, hogy a fagyasztott pisztráng minősége már közel sem olyan, mint a frissé. Frissen többször csináltam, mert a későbbiekben még volt alkalmunk pisztrángot fogni máshol is, és egyszer készítettem fagyasztott pisztrángból is. Történt, hogy jöttek kártyázni a fiúk, gondoltam csinálok nekik pisztrángot, de nem volt időm elmenni fogni, ezért valamelyik madaras teszkóban vettem fagyasztott halat. Nem mondom, hogy rossz lett a végeredmény, de a friss hal ízével nem lehet egy lapon említeni.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Az egészben sütésnek megvan még az az előnye is, hogy a farkát el lehet ropogtatni, mint a csipszet, Levi nagyon szereti! 🙂

A fentiek kapcsán még egy dologra szeretnék kitérni, ez pedig a citrom. Az ma már szerencsére egyre gyakoribb, hogy egy fentihez hasonló recept esetén az ember lánya / fia kimegy a konyhakertbe és szed hozzá fokhagymát, kakukkfüvet, vagy egyéb hozzávalót. De a citromot a legtöbben még mindig boltból szerzik be, pedig nagyon egyszerű az otthoni tartása, én azt gondolom, hogy kertesház esetén kötelező darab. Persze, én se magamtól vagyok ilyen okos, apu nevelgetett ~30 évig két citromfát, amiből az egyiket nekem adta, amikor kertes házba költöztünk. Tavasz végétől őszig lehet kint tartani, az enyhe fagyokat is bírja, télire pedig be kell vinni egy hideg, de fagymentes helyiségbe, szerencsésebbeknek a télikertbe. Nagyjából ennyi, meg persze locsolni kell, ha pedig ne adj isten tápoldatozza néha az ember ( én sosem szoktam ), azt nagyon meghálálja. Ezért a kevés törődésért cserébe elképesztően finom illattal árasztja el a környéket, mikor virágba borul, és egész évben lehet szedni a citromot, az ősszel még zöld citromok is szépen beérnek a tél folyamán, akkor is, ha hűvös helyiségben telel a fa.  Ráadásul a héját nyugodtan bele lehet reszelni süteménybe, bármibe, ez tuti nincs vegyszerezve, mint a bolti! 🙂 Sokan mondják, hogy nekem egyszerű, mert aputól egy nagy fát kaptam, persze, hogy sokat terem. Ez igaz, de apu másik fája három évvel ezelőtt tönkrement. Ekkor vett egy kertészetben három kicsit, rendszeresen tápoldatozza őket, és erről a három ( ma már nem is annyira kicsi ) fáról leszed annyi citromot, mint én a nagyról.

Görbüljön!

go.fishing

Visegrádi szivárványosok

Posted on Updated on

Ha már akváriumi horgász, akkor időutazásunk mai állomásán akváriumban fogunk pecázni. De micsoda akváriumban!

Fellelkesülve az egy darab pergetve fogott süllőmön és egy darab csukámon lelkesen elkezdtem keresgélni a kezdő pergetőknek való helyeket, így találtam a Visegrádi Pisztrángos Tavakra.

Sokat nem tudtunk a helyről, de a lényegi információk rajta voltak a honlapon. Azt azért tudtuk, hogy a célhalunk egy nem őshonos, de gyönyörű hal, a szivárványos pisztráng lesz.

Szivárványos pisztráng
Őszivárványossága

2013 decemberében Levivel autóba vágtuk magunkat, és irány Visegrád. Nagyjából háromnegyed óra autózás után megérkeztünk Visegrádra, ahol a révállomásnál a fellegvár felé kanyarodva indulunk a tóhoz, ami csodálatos környezetben fekszik. Tényleg gyönyörű a környezet, kiváló túracélpontok a Telgárthy-rét és az Apátkúti-völgy, vagy fel a várba, és onnan a kilátás a Dunakanyarra. Hmmm …

Dunakanyar
Gyönyörű

 Szóval, megérkeztünk a tavakhoz, és a csodálatos környezetben találtunk három, öööö … meglehetősen pici akváriumot tavat. Mindegy, ha ekkorák, akkor ekkorák. A három tóból egyben voltak pisztrángok, viszont abban sok, a tiszta vízben szabad szemmel is látszottak. Összeraktuk az UL pecákat és elkezdtünk pergetni. Szerencsére éhesek voltak, egymás után jöttek a kapások, Levinek is, nekem is. Nagyjából 1,5 órát pergettünk, de a tó akváriumi jellege ellenére nagy élmény volt. A tiszta vízben végig láttuk az akciókat, ahogy a műcsali után fordultak, rávágtak, és utána küzdöttek, mint a tigris. De komolyan, méretükhöz képest elképesztően erős, küzdős halak, rengeteg kirohanással, vízből kiugrással, szaltóval. Sok halat úgy vesztettünk, hogy kiugrott a vízből, és a levegőben kirázta a szájából a lenyomott szakállú horgot.

Nagyjából másfél óra múlva befejeztük a pecát, nem mintha nem lett volna kedvünk folytatni, de a kifogott halat meg kell tartani, és már volt éppen elég. Idézet a tavak honlapjáról:

Mivel a pisztráng rendkívül érzékeny hal, ezért a kifogott halat sajnos

nem lehet visszaengedni, mert elpusztulna, ezért ezt meg kell vásárolni.

A pisztráng ára: 1750 Ft/kg.

Napijegy: 500 Ft

Mondjuk ez a pusztulás dolog nagy kamu… Semmi gondom azzal, hogy el kell hozni a kifogott halat, hiszen ez egy üzleti vállalkozás, de minek ez a süket duma?! No, mindegy is.

Szóval a pecát befejeztük, és fizettem, mint a katonatiszt, de a visegrádi kirándulásnak még nem volt vége.

 

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A peca után bóklásztunk egy-két órát az erdőben, majd csillapítani kellet az éhségünket! 🙂 A tavak tulajdonosa üzemelteti a tavaktól párszáz méterre az Ördögmalom Erdei Éttermet, ahol a nagyon finom hal- vad- és mindenféle ételek mellett lehetőség van arra is, hogy a pisztrángos tavakból frissen kifogott pisztrángunk helyben történő elkészítését kérjük. Mi nem ezt az opciót választottuk, mert a zsákmányt a családnak készítettem el otthon, de mindketten pisztrángot ettünk, Levi mandulásat, én fokhagymásat, kiváló volt!

Mandulás pisztráng
Mandulás pisztrángunkat add meg nekünk ma

Pár héttel később, az Ünnepek között még leszaladtunk ide egyszer, ekkor kiegészültünk Dorcossal, Mónival és Arabbal, viszont már sokkal kevésbé voltak étvágyuknál a pisztrángok, de párat ekkor is sikerült fülön csípni.

Összefoglalva horgászni csak kezdő horgászoknak ajánlom, de egy napot eltölteni itt a családdal, na arra kiváló a hely! Ha valaki nem horgászik, és nincs botja, annak adnak spiccbotot a tavon ( benne van a belépő árában ), és a halfogás élménye azzal is ötös! 🙂

Görbüljön!

go.fishing