sügér

csukaszezON

Posted on Updated on

Egyszer csak azt veszed észre, hogy rohadt szomjas vagy. Meg éhes. Merthogy dél van és bár hajnal háromkor keltél, de még se nem ettél se nem ittál semmit. Ilyen az amikor csúnyán feltartják az embert a csukák! 🙂 Olvass tovább »

Reklámok

Újra a fekete vízen

Posted on Updated on

20151101_074205

Az őszi szünetben már túl voltunk egy jó kis tavi csukázáson, és egy feledhetetlen tiszai kövesezésen, de ettől még nem kisebb várakozással tekintettünk a közeledő kétnapos Tisza-tavi kalandunkra. Hiába, a horgász már csak ilyen! Olvass tovább »

Acélos csukák

Posted on Updated on

Az izgalomnak több fajtája van. Talán az egyik legszebb a reményteli. Hát én reményteli izgalommal vártam, hogy elérkezzen október közepe és induljunk két napra a Tisza-tóra! Elérkezett. Olvass tovább »

Tiszai tanulságok

Posted on Updated on

Célhal :)
Célhal 🙂

Pár héttel az éjszakai harcsapergetés után, ismét a Tiszán találtuk magunkat Tamással. Merőben más körülmények között, nappal, nem éjszaka, és bár harcsára is szántunk időt, de elsődleges célhalaink a kövesek voltak. Ráadásul mindezt folyamatosan áztató esőben. Viszont volt, ami nem változott, ez pedig házigazdánk Miki, és az ő vendégszeretete. Olvass tovább »

Szigetköz

Posted on Updated on

20150706_152714

A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája. Magyarország legnagyobb szigete, melynek területe: 375 km². Hossza 52,5 km, szélessége átlagosan 6–8 km. A lejtési viszonyok alapján két részre: a Felső- és Alsó-Szigetközre osztható fel. Tengerszint feletti magassága 110 m-től 125 m-ig változik.

Ha többet akartok tudni róla, akkor ajánlom a wikipédiát: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetk%C3%B6z

20150704_113520

Úgy hozta az élet, hogy az idei evezőstúránk célpontja ez a csodálatos kistáj lett. Ahogy megtudtam, rögtön utánanéztem horgász szemmel is a helynek. Tudtam, hogy a Mosoni-Dunán fogunk evezni, nem a Nagy Dunán, és a szállásunk Dunaszigeten lesz.

A Mosoni-Dunáról annyit sikerült megtudnom, hogy inkább balinra és csukára lehet számítani, néha egy-egy harcsa beugorhat, de inkább kisebb halakra készüljünk. Ennek megfelelően Petke, Bala, Levi és én is vittük az UL pergetőmotyónkat. Az egy hetes nyaralás természetesen elsősorban az evezésről, strandolásról szól, de azért beterveztem némi pecát is. Mondjuk a tervezettnél lényegesen kevesebb pergetés jött össze, a későbbiekben kitérek a miértekre is. A területi engedélyt a http://horgaszjegy.hu/-n rendeltem meg, most először használtam ezt a portált, teljesen rendben van. Mivel heti jegy nem volt, napit pedig nem akartam, mert nem tudtam, hogy melyik napokon fogok pecázni, így az éves területit váltottam ki. Az itthoni szakaszokon megszokott éves árakhoz képest (kivéve RSD) kicsit drágább, 15 000 HUF.

De mielőtt rátérek a horgászatra, pár szót muszáj ejteni a szigetközről. Ez a hely maga a csoda …

Láttam már pár szép vizet Magyarországon, de a Mosoni-Duna, nálam most a numero uno. Elvarázsolt.

Az első ami szembeszökő, a tiszta víz. Van ahol csak simán tiszta, de van olyan rész is, ahol olyan kristálytiszta, mintha egy akváriumban eveznénk.

Ez nem tenger, hanem a Duna ...
Ez nem tenger, hanem a Duna …

A víz tisztaságáról egy rövid kis színes. Egy csatornán eveztünk, igazi kristálytiszta vízen, de egy igen kis csatornán. Egyrészt keskeny is volt, másrészt sok helyen voltak belógó ágak, amik alatt bujkálni kellett, illetve több kis híd alatt úgy mentünk át, hogy hátradőlve a kenuban a híd alja nagyjából 20-30cm-el az arcunk felett suhant el. Kalandos kis hely, na! 🙂 Ahogy bújkáltunk egy belógó fa alatt, történt, hogy a fa ága lesodorta a fejemről a napszemüvegemet. Ennek Márti örült, mert szerinte gagyi, de nekem nagyon a szívemhez nőtt, régi darab … A csatorna egy pontján megálltunk egy strandolásra, majd visszaeveztünk felfele. A visszaúton megláttuk a napszemüvegemet, ahogy 2-3 m-en a fenéken pihen. Levi becsobbant érte, és nagyjából három órányi távollét után újra együtt voltunk! 😉 Köszi Levkó! A vízben elhagyott cuccaimmal világéletemben mákom volt …

Sodrás felől ugrani jó móka, a víz átvisz a híd alatt.
Sodrás felől ugrani jó móka, a víz átvisz a híd alatt.
Konkrétan ez alatt, és több hasonló híd alatt, hajókkal is átmentünk!
Konkrétan ez alatt, és több hasonló híd alatt, hajókkal is átmentünk!

A másik dolog, ami lenyűgözött, a változatos part- és mederalakulatok. Minden túránk más és más volt, mintha nem is ugyanott lennénk. Vannak Nagy Dunára hajazó részek, vannak kis csatornák, vannak nagy belső tavak, vannak zúgók (mintha raftingolna az ember), miegyéb.

Csatorna-feeling
Csatorna-feeling
Zúgó-feeling
Zúgó-feeling

És ami még lenyűgözött, az állatvilág. Gyönyörű madárfauna, vidrák, hódok …

Nem vidra, hanem a kemping kutyája. Napi 10-20 km-t simán leúszott mellettünk.
Nem vidra, hanem a kemping kutyája. Napi 10-20 km-t simán leúszott mellettünk.

Ami viszont nem nyűgözött le az állatvilágból, a szúnyog- és bögölyhaverok. De őket már megszoktuk az itthoni Dunán is.

És akor kanyarodjunk vissza a pecára. Az első este, bár azt az infót kaptuk, hogy süllő csak a Nagy Dunán van, természetesen megpróbáltunk süllőzni Levivel. Nem jött össze, visszont balinrablásokat láttunk, így hát abban maradtunk, hogy másnaptól ráfekszünk a balinokra. Másnap este 1-1 rontott balinkapásig jutottunk, illetve nekem sikerült akasztanom egy balint, de sajnos leakadt.

Levkó balinkapás után.
Levkó balinkapás után.

Éreztük, hogy itt van esély balinra, és köztudott, hogy balinra a legjobb időszak a hajnal, ezért Levivel megbeszéltük, hogy másnap hajnaltól, minden hajnalban a vízen leszünk. Nagyon jó terv volt. Sajnos egyetlen egyszer sem sikerült hajnalban felkelnünk! 🙂 Ennek több oka volt, a napi evezés, strandolás kifárasztotta a gyerekeket (természetesen engem nem, én fel tudtam volna kelni! 😉 ).

A gyerekek ...
A gyerekek …
... kifárasztják magukat.
… kifárasztják magukat.
Hogy lesz ebből hajnali balinozás? :)
Hogy lesz ebből hajnali balinozás? 🙂

Ha véletlenül nem napközben fáradtak ki a gyerekek, akkor este a tábortűz mellett (nagyjából hatvanan voltunk, több mint a fele gyerek). Mondjuk volt néhány este, amikor anyukák-apukák is elfáradtak, miközben ismerkedtünk a Szigetköz Lelkével. Jó, egyszer (maximum kétszer, többre egészen biztosan nem emlékszem) kicsit én is közelebbi barátságba kerültem Szigetköz Lelkével, de természetesen akkor is fel tudtam volna kelni hajnalban, ha a gyerekek nem lettek volna fáradtak! 😉

Szóval a balinokat buktuk, de találtunk egy csukásnak tűnő pályát, ahol elkezdtünk dobálni a csíkosokra. Persze ők nem voltak ott, de azért nem maradtunk hal nélkül. Valahogy egyre jobban kedvelem a csapósügereket. Méltánytalanul elhanyagolt sporthalak, bár az igaz, hogy nem a dunai süllős cuccommal, de UL-el jó móka vadászni rájuk. Egyszóval, egyre jobban szeretem a csapókat, főleg, hogy ezen a túrán is ez a faj mentett meg a betlitől! 🙂

20150706_145946

20150706_145926

20150706_145951

Megszerettük nagyon a Szigetközt, jövőre jövünk vissza. Hogy Matu jön e jövőre, azt még nem tudom, de Dóri és Levi egész biztosan. Egy hétig nem hagyta el a szájukat sem az xbox, sem a tv, sem a wii, sem a tablet, sem a számítógép szavak. De nem is hiányzott nekik.  Cserébe viszont rengeteg olyan élményük volt, ami bevésődik, amiről majd lehet mesélni az unokáknak. A majomhintákról, a hídátúszásokról, a közös bográcsozásokról, a szakadó esőben tengózásról, a barátságokról, az egymás kölcsönös segítéséről …. és a csapókról! 🙂

20150708_190232

Görbüljön!

go.fishing