Okuma pink pearl

Karácsonyi botavató

Posted on Updated on

Úgy tűnik, december vége a botavatásokról szólt.

Dórikának meghozta a Jézuska Karácsonyra az áhított Okuma Pink Pearl szettet. A bot nagyon finom, szépen kidolgozott, és nem utolsósorban élmény kézben tartani, nagyon jól lehet érezni rajta a halat. Az orsó is szépen dolgozik, egyenletesen, simán fut.

Alul rózsaszín, felül gyöngyházszínű
Alul rózsaszín, felül gyöngyházszínű
Ha lány lennék, csak ilyet akarnék
Ha lány lennék, csak ilyet akarnék
A csodálatos szetthez, gyönyörű, kanárisárga fonott dukál
A csodálatos szetthez, gyönyörű, kanárisárga fonott dukál

Ha már egyben volt ez a csodálatos szett, akkor Dóri érthető módon rögtön kis is szerette volna próbálni. A karácsonyi tatárjárással felérő családlátogatások között erre nem volt túl sok esély, de 25-én találtunk két szabad órát. Mivel két óra még egy normális családi ebédhez is rövidke, ezért messzire nem tudtunk menni, de mivel Arabbal jó eredménnyel teszteltük a szomszéd falu 20 hektáros tavát, bíztam benne, hogy ma is adni fog. Az idő viszonylag enyhe volt, de szélből bőven kijutott.

Természetesen Levi is jött velünk. Én nem vittem botot, arra szántam az időt, hogy Dórit elkezdjem megtanítani pergetni. Miután elfoglaltuk a kiszemelt helyet, elkezdtük tesztelni az okumát. Az első pár dobás az enyém volt, elmagyaráztam Dórinak, hogy kell dobni, mire figyeljen, mit tegyen, ha kapása lesz. Az Okuma egy nagyhírű japán gyártó, de korábban egyáltalán nem ismertem a brendet, mondjuk vagyok így még pár horgász márkával! 😉

pike_just_do_it

A szettről, azonkívül, hogy gyönyörűszép, csak jókat tudok mondani, élmény kézben tartani.

Miután Dorcos megértette, hogy mit, hogy, kézbevette a dolgokat, és elkezdett pergetni. A dobásokon még lesz mit csiszolni, egy pár dobás után meg is kért, hogy dobjak én, és ő tekeri ki. Wobblereztünk és ehhez nagyon extrém volt a pálya, hogy valaki rendesen megtanuljon dobni. Ugyanis viharos erejű, kavargó szél fújt. De semmi gond ezzel, majd nyugodtabb körülmények között megtanuljuk, addig is legalább én sem unatkozom. Én dobok, Dorcos meg kitekeri.

A gyerekek a tavon dolgoznak
A gyerekek a tavon dolgoznak

A gyerekek szorgalmasan vallatták a hullámzó pályát, mikor Dórikának egyszer csak kapása lett. Elmondtam neki, hogy elég határozottan meg kell akasztani a ragadozót ahhoz, hogy a csontos száját átüsse a horog, ők nem puha szájú pontyok. Az akasztás elmaradt, hiszen ez volt Dóri életben az első pergetés közbeni rávágás, nagyon meglepődött a hevességén, így a jelentkező el is ment. Láttam két könnycseppet a kisasszony szemében, de megbeszéltük a dolgot, vett egy nagy levegőt, és folytatta tovább. Nem sokkal később újra lájkolták a Dóri által vezetett wobblert, és ekkor már nem habozott, úgy szájon törölte a csukát, hogy vén tengeri medvék is megirigyelhetnék! 🙂 Meg is akadt.

Dórika és a Pink Pearl munkában
Dórika és a Pink Pearl munkában
A jelentkező ...
A jelentkező …
... egy gyönyörű ...
… egy gyönyörű …
... 2,20-as csuka.
… 2,20-as csuka.

Szélvihar ide, szélvihar oda, nagy volt az öröm! 🙂

Hiába, szép bothoz szép hal dukál! :)
Hiába, szép bothoz szép hal dukál! 🙂

Dorcos ezek után úgy döntött, hogy jó sport ez a pergetés! 🙂 Az átélt izgalmakat levezetendő elvonult enni-inni, jót mulatni. Addig is én dobáltam a botjával. Nagyjából 5-6 dobásra volt lehetőségem, amíg Dóri felfrissíettte magát, de ez pont elég is volt ahhoz, hogy megfogjam a korábbi kollega testvérét, egy 2,30-as csukalány személyében.

Ha nem visz magával botot az ember ...
Ha nem visz magával botot az ember …
... akkor ilyen szép halat fog! :)
… akkor ilyen szép halat fog! 🙂

A rendelkezésre álló 2 óra közben huss, elszaladt, ennyi fért bele, indulnunk kellett, hogy folytassuk a karácsonyi busójárást. Levkónak ma nem akadt hal, de ki tudja, lehet a következő peca az övé lesz! 🙂

Görbüljön!

go.fishing

Reklámok

Almás vizű tó avagy az aszfalttúró tic-tac-tok

Posted on Updated on

Nem is tudom, hol hallottam először az almásfüzitői kavicsbánya-tóról. Talán a fishing&hunting-on. Végül is makk kilenc, a lényeg, hogy Levinek mondtam egyszer, hogy megnézzük, főleg azután, hogy Píték voltak lent a nyáron, és elég pozitívan nyilatkoztak a tóról.

Almás vizű tó
Almás vizű tó

Ezt már el is felejtettem, mikor egyszer Levkó rákérdezett, hogy mikor megyünk az almás vizű tóra. Először nem is értettem. Hova? Az almás vizű tóra. Pár másodprec után leesett, hogy Levi bizony Almásfüzitőre gondol. Ja, hogy oda!? Legyen most hétvégén, mondtam neki. Futottam egy kört a szomszédnál, nem kellett győzködni őket, csatlakoztak csapatostul. Illetve a neten összeismerkedtem a kedvenc horgászblogom szerzőjével, Tamással, aki szintén azt mondta, hogy bár reggel a Dunán kezdenek, de utána átjönnek a tóra. Király, legalább megismerem élőben is.

A tóról annyit érdemes tudni, hogy egy 12 ha nagyságú klasszikus bányató, és mivel kavicsbánya volt, kristálytiszta a vize. A halőr nagyon jó arc, érdemes beszélgetni vele, szívesen osztja meg az infókat a tóról. A felnőtt jegy 1000 Ft két botra, a gyerek 500 Ft, egy botra szól. Baráti árak. Ha valaki halat akar hazavinni, azt napi áron meg kell vásárolni.

Megérkezésünkkor láttuk, hogy a tó egyik fele foglalt, mint kiderült horgászverseny zajlott a két helyi kocsma törzsközönsége között. Mondjuk nem hazudtolták meg, hogy milyen színekben versenyeznek, percről-percre emelkedett a hangulat, tudnám mitől! 🙂 Viszont, ahogy elhaladtunk mellettük, láttuk, hogy egy szebb halat fárasztanak. Jó kezdet!

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Mivel gyerkőcökkel mentünk, nem tisztán pergetésre készültünk, vittünk magunkkal letett botokat is. A fiúk elkezdtek pergetni és pontyozni, Dórikám viszont az elején inkább a fényképezéssel és a spiccbotos horgászattal foglalkozott.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Egy idő után megkérdeztem tőle, nincs e kedve pergetni. Eleinte ódzkódott tőle, de miután beszállt Sziszi is, megjött a kedve. De még, hogy. A csajok egy idő után kijelentették, hogy ez nagyon jó móka, és mindketten pergetőbotot kérnek a Jézuskától, Dórika természetesen ciklámen színben. Ez mondjuk okozott egy kis fejtörést, de már beszereztem (Okuma pink pearl bot + orsó)! 🙂

Dórinak ezt a szettet hozza a Jézuska.
Dórinak ezt a szettet hozza a Jézuska.

A pergetéssel egyelőre sokra nem mentünk, a legnagyobb halaink az apró csapók voltak. Úgy voltam vele, mivel amúgy is Dórinak segítettem a pergetést tanulgatni, hogy az egyik snecit, amit fogott, felteszem fenekezve, lássuk mi lesz. Közben továbbra is a csapók lájkolták a lányokat, fiúkat leginkább, de darabosabbat csak Pít tudott akasztani.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Közben fél szemmel természetesen figyeltem a fenékre letett botot. Egyszer csak látom, hogy valami nagyon óvatosan emelgeti a kapásjelzőt. Rögtön odamentem, de bárki volt is a vonal végén, nem kapkodta el a dolgot, nagyon óvatosan kapott. Nagyjából 3-4 percig tartott a játszadozás, mire elindult a kishallal. Süllőre gyanakodtam a kapása miatt. Bevágás után éreztem, hogy komolyabb hallal van dolgom, gyönyörűen görbült, bólogatott a feeder spicce. A vonal végén a kollega nagy erővel küzdött, de egyáltalán nem úgy, mint egy süllő, próbált folyamatosan lehúzni a fenékre. Harcsa lesz, mondtam a körém gyűlt drukkereknek. Pár perc küzdelem után megláttuk a piros sarokban lévő versenyző körvonalait, majd egy gyors szákolás után partra is került. Lett is izgalom, mert bár bajuszos volt, de nem harcsa volt, hanem ő:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Halunk, aki kiköpött Pinokkió, esetleg Cyrano, egy lénai, vagy szibériai tok, az ő ikrája a fekete kaviár. Annyira megöröltünk eme faunaidegen, ámde gyönyörű halnak, hogy rögtön hosszas beszélgetésbe kezdtünk az életmódját illetően, ahol is Pít kifejtette, hogy a tó fenekén túrja az aszfaltot! Aha! Ezek szerint ez nem is egy lénai-, hanem egy aszfalttúró tok. Hiába, Pít is izgatott lett! 🙂

Időközben Tamásék is megérkeztek és végigpergették a tavat, de egy árva rávágásig sem jutottak. Elég hideg, szeles idő volt, úgyhogy két óra környékén elkezdtünk pakolni, és egy nagyon élménydús nap után elköszöntünk a tótól. De a napnak ekkor még nem volt vége! 🙂

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Este kaptam egy emailt Tamástól, hogy a kitartásuk meghozta gyümölcsét, négy óra körül beindultak a ragadozók, és sikerült pergetve nyakoncsípnie egy csukát és két süllőt, 1,5 kg, 2 kg és 2,2 kg súlyban. WOW! Gratula! Ide még biztosan jönnünk kell! 🙂

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Görbüljön!

go.fishing