naphal

És amiről nem írtam nektek idén …

Posted on Updated on

… pedig szerettem volna.

Ismét egy elképesztően jó horgászévet tudhatunk magunk mögött. Levivel nagyon sok vízre eljutottunk, gyönyörű balinokat, köveseket, süllőket, harcsákat, csapókat, domikat és ki tudja még mi mindent fogtunk. Levi megfogta élete legnagyobb dunai harcsáját én pedig a legnagyobb dunai süllőmet. Ráadásként az idei volt az első olyan horgászévem, amikor minden egyes halamat természetes vízen fogtam. Jó volt na! 🙂

Az előző két évben az évzáró írásaimban csokorba szedtem az év 12 legemlékezetesebb fogását, de most szakítva ezzel a hagyománnyal, nézzük meg azokat a horgászatokat, ahol nem sikerült azt megfogni, amiről írni szerettem volna nektek. Merthogy volt ám ilyen is! 🙂 Olvass tovább »

Reklámok

A Fekete sereg

Posted on Updated on

Egyrészt semmiképp nem Mátyás Fekete serege, másrészt pedig nem is igazán fekete és nem is igazán sereg, de mindent a maga idejében.

Miután teljesen beszippantott az UL pergetés, elkezdtem nézelődni a témában, így akadtam rá a nagyszájú fekete sügérre, mint célhalra. És akkor rögtön kanyarodjunk is rá, hogy miért nem fekete. Azért, mert pisztrángsügér.

A pisztrángsügér (Micropterus salmoides) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a díszsügérfélék (Centrarchidae) családjába tartozó faj. Magyarországon gazdasági jelentősége nincs, bár kitűnő sporthal és a húsa is ízletes. A horgászok körében több köznyelvi elnevezése is használt, mint például az amerikai pisztrángsügér, a nagyszájú sügér és a fekete sügér. A fekete sügér (Micropterus dolomieu) elnevezéssel célszerű vigyázni, mert külön halfajt takar.

Halunkról azt érdemes tudni, hogy Észak-Amerikában az egyik legkedveltebb sporthal, és akár 10 kg-ot is elérhet a súlya. Magyarországon is betelepítették pár helyre, de itt nem tud akkorára megnőni, a legnagyobb itthon fogott példány 3,7 kg volt.

otay-lake-record-largemouth-bass
Ekkorában bíztunk 🙂

Miután mindezek kiderültek, elkezdtem fekete pisztrángsügeres vízeket keresni. Lőtávolon belül a Délegyházi tavakat találtam. Az általam olvasott leírások nagyon élvezetes pecákról számoltak be, adott esetben több tucat fogott fekáról. Na, ez kell nekem! 🙂

Nem akartam egyedül menni, Hubának nem kellett kétszer szólni, miután elmondtam neki, miről van szó, kapva-kapott az alkalmon, mert már szerette voln elveszíteni a pergető-szüzességét. Ezt pedig, hogy máshogy is lehetne, mint egy nagycsomó fekete sügeret kifogva! 🙂 Megbeszéltük, hogy május végén rászánunk egy délelőttöt, és pergetünk egyet. Választásunk a Délegyházi II-III-as tóra esett. A két tó között van egy átfolyó, amin egy kis híd ível át, megbeszéltük, hogy a hídnál találkozunk.

Túl sokat nem bújtam a térképet, ez mint utóbb kiderült, hiba, de azt tudtam, hogy napijegyet hol kapok: Dunavarsány – Varsa horgászbolt. Reggel ezt be is szereztem, után jól elkavarodtam, miután beértem Délegyházára. Sikerült kilyukadnom az V-ös tónál, ami, mint megtudtam a Naturista Oázisról vált híressé. És ez nem is szándékos volt. No, ha ezt el akarjátok kerülni, akkor a navigációba érdemes az Újpesti sort beütni, ami a Üdülő sétányból nyílik, és pont a kívánt helyre visz:

 

Újpesti sor
Újpesti sor

A kis kitérő után végül megérkeztem a vízhez, és nagyon tetszett, amit láttam. Kristálytiszta víz ( kavicsbánya tavak ) és nagy, nádassal körbevett terület, horgászatra alkalmas beugrókkal.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

 A pecára készültünk, Huba bevásárolt egy UL botot magának:

IMG_2850
Az új UL bot, amiről még lesz szó! 🙂

Az átolvasott leírásokból azt is tudtuk, hogy milyen és mekkora csalikkal kell készülnünk:

A méretre kitérve nem szeretem a kicsiny csalikat, nálam az alsó határ körülbelül hét centi, ettől felfelé használom őket, gyakran harminc centimétereseket is.

Minden adott volt egy jó, és eredményes pecához, leszámítva a hőséget, de ez természetesen nem tántorított el minket, kezdetét vette a pergetés. Pergettünk mindenhol és mindennel, ami 7 cm felett volt. Huba rögtön egy 20 cm-es lila féreggel kezdett, de előkerült minden wobbler, twister, DS, még villantó is, de a fekák nagyon látványosan szartak mindre. És azt, hogy látványosan, szó szerint értem, hiszen a tiszta vízben többször láttuk, amint ingerlően táncol a feka orra előtt a csali, de rá se bagózik. Illetve egyszer-egyszer utánafordultak, de megnézték, és hagyták, pedig fluorocarbon előkét is kötöttem fel. WTF!?

IMG_2865
Feka, akit nem érdekel a csali

A peca végén a kezembe akadt egy 1 cm-es Strike Pro Tiny, amit még pisztrángozni vettem, végső elkeseredésemben feltettem, a horgászat utolsó 10 percére. Gyors egymásutánban hozott is két fekát, ennyit a 7 cm-nél nagyobb csalikról aznapra! 🙂 A fekák fárasztása UL-el élvezetes, küzdős kis halak, de nálam nem kerültek fel a képzeletbeli dobogóra ( 1. Csuka, 2. Macskahal, 3. Süllő ), viszont a tiszta víz miatti vizuális élmény megdobja a fárasztás élvezeti értékét.

IMG_2871
Strike Pro Tinyre
IMG_2872
Ő is
IMG_2874
Nem a 10 kilós kategória, de nekem gyönyörű! 🙂

Gondolom ezek után az is kitaláltátok, hogy miért nem sereg! 🙂

Egy pillanat erejéig még térjünk vissza Huba új UL botjára, amivel ugyan nem sikerült halat fognia, viszont ebben a formájában itt használta először és utoljára. Nem sokkal később, miután több pohár gyümölcslé PH értékét elemezte, Huba úgy döntött, megmutatja, hogy mennyire hajlékony, ugyanakkor mennyire strapabíró és erős is a botja. Megmutatta. Azóta, bár megcsináta, kicsit rövidebb a bot, így Huba megteremtette a shortlight botkategóriát! 🙂

Miután Hubával leteszteltük a pályát, és tetszett, két héttel később lementünk családostól ( Dorcos, Bala, Petke, Pít, /me). Volt ugyan sejtésem arról, hogy érdemes lenne egy kevésbé forró, és szélcsendes napon menni, mert ha a szél borzolja a vizet, akor talán a fekák is bátrabban támadnak a csalikra, de természetesen kifogtunk egy elképesztően meleg, szélcsendes napot.

Petkét ez sem tartotta vissza attól, hogy megfogja a maga a fekáját:

IMG_2894
Aki tud …
IMAG0590
… az hőségben és szélcsendben is tud! 🙂

Petkéről jut eszembe … A napijegyeket ismét a Varsa horgászboltban vettük meg. Addig nem is volt baj, amíg a felnőtt napijegyeket kértük, de amint szóltunk, hogy lesz 4 gyerekjegy is, az eladó elfehéredett, és elkezdett dadogni, hogy azt nem, meg ő amúgy is csak szívességből árulja a napijegyeket, meg, hogy veszünk e mást is … Emberünk arcán olyan rémület volt, ami a magyar lovasság arcán lehetett Mohácsnál, amikor szembejöttek velük a török ágyúk. Píttel egymásra néztünk, nem nagyon értettük a történetet, de mondtuk, hogy gyerekjegy nélkül nem jó a móka, direkt miattuk jöttünk le, ha kell, akkor vásárolunk. A boltos ekkor elkezdett egy nagycsomó űrlapot kitölteni a gyerekek mindenféle adataival, gyakorlatilag vizelet- és vérmintán kívül mindent le kellett írni a gyerekekről vagy háromszor, úgyhogy eltartott vagy 40 percet míg a gyerek napijegyek elkészültek, ezzel mondjuk kicsit megakasztottuk a sort. A tököm se érti ezt, talán ma már léteznek hatékonyabb megoldások is, mint a pergamen és a lúdtoll. Úgyhogy, ha gyerekkel mentek szóljatok oda telefonon, adjátok le a gyerekek adatait és akkor előre kitöltik, mikor üresjárat van a boltban.

De visssza horgászathoz. Dorcos és Bala spiccbottal pecáztak, Petke és Levi pergetett, és néha spiccbotoztak is. A fekák nem özönlöttek, de azért sügérből jutott bőven, jöttek a csapók egymás után, Levi talán 16-ot fogott:

IMG_2916
Csapó 1
IMG_2909
Csapó 2
IMG_2904
Csapó 3

Mindent összevetve a feka, mint sporthal szerintem nem űbereli a honos ragadozókat, de nagyon jó kis kikapcsolódás, úgyhogy megyünk még Délegyházára, csak megpróbálunk kicsit szelesebb időben! 🙂 No wind, no bass.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Görbüljön!

go.fishing