kajak

Chubtime

Posted on Updated on

20180717_111038

Majdnem összejött a fogadás. A legutolsó közös domolykózásunk alatt elkezdtük húzni egymást Levivel. Fej-fej mellett fogtuk a halat, ő csak a saját csalijait dobálta: Yo-zuri, Westin és Lunkerhunt wobblerek formájában, én pedig csak a Matát. Persze egy idő után kezdődött a vérszívás, hogy ki fog több halat, melyik csali a jobb. Odáig fajult a dolog, hogy elcsattant a fogadás a következő domolykózásra. A tét óriási volt, a nyertes választhat a a vesztes wobblerei közül egyet. A számításba annyi hiba csúszott, hogy Levi keze még mindig gipszben volt, neki nem volt értelme megkockáztatni az egész napos kajakozást. Így ezúttal sajnos Levi nélkül eredtünk a domik nyomába, és a fogadás is csúszott. De ami késik, nem múlik! 🙂

Olvass tovább »

Reklámok

Ungarische Titanic

Posted on Updated on

20180623_125128

Mondhatni, hogy kezdtem belejönni a saját kajakos pergetésbe, egyszer már csorogtam egyedül egy jót :), úgyhogy eljött az ideje, hogy Levivel kettesben is kipróbáljuk az eszközt. Egy borongós, hűvös júniusi napon eredtünk közösen a domolykók nyomába. Előzetesen reméltem, hogy nagyon emlékezetes csorgás elébe nézünk. A reményeim beigazolódtak, nagyon emlékezetes lett a túra. Csak nem úgy! 🙂

Olvass tovább »

KajakON

Posted on Updated on

20180616_155917(0)

A pergetőhorgászatnak minden válfaját szeretem, de van kettő ami különösen közel áll a szívemhez. Az egyik az éjszakai csorgásos wobbleres partdobálós harcsapergetés, a másik pedig a nappali kistestvére, a kajakos csorgásos partdobálós domolykó pergetés. Úgy érzem, hogy egyiket se tudnám megunni. Ráadásul idén bővült az eszközparkunk egy saját horgászkajakkal, úgyhogy tűkön ülve vártam, hogy végre vége legyen a tilalomnak és a domik nyomába eredhessek.

Olvass tovább »

Újra csorgásban

Posted on

20170814_105051

Mínusz négyben indultam ma hajnalban és a kocsiban útközben azon elmélkedtem, hogy mennyire jók voltak a nyári horgászatok a finom melegben. Viszont ha emlékeim nem csalnak, a nyári kánikulában éppen a hűsre meg a kevesebb szúnyogra vágytam. Én már csak így működöm! 🙂

Az utolsó igazán emlékezetes nyári pergetésen Levkóval és Zolival megint a domolykókat vettük üldözőbe, illetve én titkon reménykedtem, hogy összefutok újra a bajszossal és az őnnel, akik korábban faképnél hagytak. Vagy esetleg a nagyszüleikkel! 🙂

Olvass tovább »

Madárlesen

Posted on

– Hogy sikerült a madárles?

– Milyen madárles? 😮

– Mondtad, hogy mentek megnézni valami fura nevű madarat.

– Fura nevű madarat???

– Valami … valami … szalajkó!

– Szala … jah! Az nem szalajkó, azt mondtam, hogy domolykózni megyünk.

– Az az. Tudtam én, hogy fura neve van. Na, hogy sikerült?

– Kiválóan, rengeteg nagy domolykót láttunk! 🙂

Olvass tovább »