Bottyán-tó

Hegyek között

Posted on Updated on

IMG_6575

Magas hegyek között, hol a tenger hupikék, ott laknak ők a törpikék.

No meg a csukák.

20150425_102819

Dunai pecáink során többször elmentünk a Búbánatvölgy mellett, és sokszor fel is merült, hogy meg kellene nézni a völgy tavait, amik elég jó hírű horgászvizek (Kerek-tó, Dédai-tó), de idő hiányában mindezidáig háttérbe szorultak, mindig volt más célpont, aminek nagyobb volt a prioritása. Viszont időközben a Bottyán-tóból békéshalas tó lett, és a tó ragadozóállománya átköltözött a völgy egyik tavába (Mini-tó), ami C&R pergető tóként üzemel. Levi időnként finoman kifejtette abbéli óhaját, hogy nagyon szeretne pergetni ezen a tavon. Így hát úgy alakult, hogy egy szép napos áprilisi szombaton ellátogattunk a Búbánatvölgybe. Hogy a végére búbánatosak voltunk e, legkésőbb a poszt végén kiderül! 🙂 Hű, ez nagyon ripacs módon hatásvadász duma lett, de hiába, itt a blogon erős a kontent, na! 🙂 

Miután megérkeztünk a völgybe, egy dolgot rögtön megbántam. Mi a lófaxért nem jöttünk mi ide korábban!? Gyönyörű a környezet, ami korábban a Bottyánnak nagy hátránya volt, hogy főút mellett fekszik, annak itt nyoma sincs, érintetlen, vadregényes környezetben kergetheti a halakat az egyszeri pecás.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

A pergető tóra a napijegyet a Kerek-tónál a Vadkacsa büfében lehet megvenni, az ára 2 000 jó magyar forint. Miután megvettük a jegyeket, kicsit érdeklődtem, hogy mennyire megy a hal. A válasz tömörön annyi volt, hogy jól, kicsit bővebben, nem jól. Előző nap akik voltak betliztek, de három nappal ezelőtt volt, aki 5 csukát fogott. Mindegy, menjünk, meglátjuk.

Elég laza napot terveztünk Levivel, így csak 10 óra körül értünk ki, és ekkor ért ki a tógazda is, aki a Bottyánról hozta az utolsó adag ragadozót a tóba. Persze segítettünk a telepítésben! 🙂

20150425_103426
Települnek a csukák …
20150425_103456
… és a harcsák is.

Szóba elegyedtem a tógazdával, aki elmondta, hogy bár ugyanannyi, sőt több hal van a tóban, mint a Bottyánban volt, itt egyáltalán nem jellemző az a fajta csukaparádé, ami ott volt, tehát itt nincsenek 10-20 egyedszámú csukafogások naponta, a jellemző, 1-2 csuka / nap. Gondolom, ennek több oka is lehet, más a mederalakulat, sokkal vadregényesebb a part, és ami rögtön szemet szúrt, hogy rengeteg takarmányhal van a tóban. Rajokban úszkáltak a szélhajtók, bodorkák, vörösszárnyúak. A Bottyánon sosem láttam ezt a fajta takarmányhal bőséget, bár, hogy ennyi csuka, harcsa, süsü települt a tóba, itt sem tudom, hogy meddig fog tartani.

A telepítés után 11 körül neki is fogtunk a kemény munkának, elkezdtük körbepergetni a tavat! 🙂 Az első csuka nálam jelentkezett egy másfél körüli gyönyörűség személyében.

Nem egy szörnyeteg ...
Nem egy szörnyeteg …
... alulról közelítette a másfelet ...
… alulról közelítette a másfelet …
... de gyönyörű, egészséges jószág.
… de gyönyörű, egészséges jószág.

Ezúton is meg kell dícsérjem Levit, egyre jobb képeket csinál!

A délelőtti etapot nem nyújtottuk túl hosszúra, délben úgy döntöttünk, irány a Vadkacsa büfé, egy kiadós ebédre. Hiába, kicsit hedonista nap volt! 🙂 Az ebéd egyébként kiváló volt, úgyhogy tele hassal a kívánatosnál egy fokkal kevésbé lelkesen álltunk neki a délutáni pergetésnek. Hiába, ez egy kemény meló, de valakinek ezt is meg kell csinálnia! 😉

A délután folyamán Levié volt az első kapás, és egy szebb, kétkilós csuka lett az eredménye.

Valami felbukkant a habokban.
Valami felbukkant a habokban.
Egy gyönyőrű színű ...
Egy gyönyőrű színű …
... kettes csuka.
… kettes csuka.

Nagyjából egy óra múlva nekem volt egy szép rávágásom, de nem csukásan védekezett, hanem amúgy harcsásan. De, hogy mi volt, nem tudtuk meg, mert fárasztás közben leakadt. Három óra körül úgy döntöttünk, hogy jövünk még ide, de mára búcsút veszünk a völgytől.

Tényleg csodálatos a hely, itt madártávatból is meg tudjátok nézni:

Görbüljön!

go.fishing

Reklámok

csakacsuka

Posted on Updated on

Decemberben háromszor sikerült még lejutnunk az élőre. Hol Levivel voltam, hol Pasóval, hol a napfelkelte ért ott, hol a naplemente.

Festeni sem lehet szebbet
Festeni sem lehet szebbet

Az első támadásra Levivel ketten vállalkoztunk. A napfelkelte már a vízen ért minket, de a nyári támadásokkal szemben ez már viszonylag kényelmes volt, mert ilyenkor már nem 4.30, hanem 7 óra környékét jelenti a napfelkelte. Az odaúton láttunk két rókát, meg egy őzet, hazafelé meg egy kutyát, elég …. ööö …. fura környezetben.

Kutya a forró háztetőn
Kutya a forró háztetőn

Már ezért megérte, de persze az odaút és a hazaút között volt pár óra peca is. Sajnos nem sok, 9.30-kor el kellett startolnunk, mert dolog volt aznap. De, hogy a pecáról is essen szó, bevásároltam magamnak egy dunai pergetőcuccot. Bot: Daiwa Lexa 2,40 15-50g, orsó: Ryobi Zauber CF 4000, zsinór: 14-es Power Pro Super 8 Silk. A korábbi cuccaimhoz képest erős, de mégis dinamikus és kellően finom felszerelés. Levi megkapta a 2,40-es Excelert.

Aznap nem volt nagyon erős a sodrás 20 grammos fejekkel le tudtuk tenni a gumit a fenékre. Nagyjából fél órája emelgettem a kopytót, amikor egy bődületes rávágásban volt részem, még a gerincem is beleremegett. És, hogy küzdött, édes istenem. Meg voltam győződve róla, hogy életem legnagyobb süllője, legalább 7 kiló. Bíztam a felszerelésemben, illetve tartottam a jobbra lévő kagylópadtól, így gyorsan felszínre erőltettem.  Hát, 7 kiló ugyan nem volt, de egy három körüli gyönyörűszép süllő jelent meg a felszínen. De ez hiba volt, mint később megtudtam, süllőt a Dunán úgy kell fárasztani, hogy 1-2 méteren tombolja ki magát, és csak akkor szabad felhúzni, amikor már elfáradt annyira, hogy felfekszik a vízre. Hát az én süsüm nem volt fáradt. El is ment. Bassz. Tanulópénz. Pedig milyen szép botavató lett volna, ha sikerül kivenni egy fotó erejéig.

Ami döbbenet volt, hogy milyen erővel küzdött. Az egyik oka, hogy az általam megszokott tavi, többször kifogott halakkal szemben, jó eséllyel életében először volt horgon, és elképesztő módon munkált benne a menekülés ösztöne. A másik, ami sokat nyom a latban, hogy rögtön befordult a sodrásba, és a sodrás erejét kihasználva küzdött. Más, mint az állóvízi peca. Aznapra ennyi adatott, mennünk kellett.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Következő alkalommal Pasóval néztünk körül a Dunán, de aznap nem voltak ott a halak, nyomtunk egy terített betlit. De én így is jól éreztem magam, mert a Dunán voltam.

A harmadik támadást Levivel követtük el. Akkorra már elégé lehűlt a levegő, fagyott is eléggé, jó jelnek vettük. Amint kiértünk csak megerősödött bennünk, hogy jó helyen vagyunk, mert szépen eszegettek a felszínen a balinok. De ahogy elkezdtünk süsükre vadászni, rájöttünk, hogy ma nem vagyunk jó helyen. Olyan erős volt a sodrás, hogy 30 grammos fejekkel is vagy éppen le tudtuk tenni a gumikat, vagy nem. Küzdöttünk derekasan úgy két órát, de nem volt sok értelme.

... hogy fecseg a felszin, hallgat a mély ...
… hogy fecseg a felszin, hallgat a mély …

Kilenc óra körül mondtam Levinek, hogy hagyjuk ezt, 13 óráig ráérünk, addig még van időnk, ugorjunk át csukázni az egyik közeli tóra. Nem kellett neki kétszer mondani! 🙂

Ahogy megérkeztünk a tóra láttuk, hogy nagyjából a fele horgászhatatlan, annyira be van fagyva, de a másik fele még jó. Ketten voltak rajtunk kívül, úgyhogy tömeg sem volt, kérdeztük őket, nem nagyon bíztattak, megúszták addig kapás nélkül. Gyorsan összeraktuk az UL botokat és mentünk csukákra vadászni. A Lexa után nagyon fura volt kézben az UL, de hamar visszaszoktam rá! 🙂

Az első dobásomat gyünyörűen leverte valami, rögtön vízbeéréskor. Bakter ilyen gyorsan még sosem akasztottam halat. Harmadik-negyedik dobásra már egyszer volt halam, de elsőre még sosem. Amikor elkezdett kerregni az orsón a fék, akkor már szélesedett a mosoly az arcomon, de szeretem ezt a hangot! Pár perces küzdelem után a kezemben volt egy szép 2,02 kg-os csuka.

IMG_4876 IMG_4878

Bárhogy is lesz tovább, Fortuna most rám mosolygott, és még van két óránk! 🙂

Nagyjából fél óra dobálás után jött a következő. Elég vehemensen védekezett, éreztem, hogy kicsit jobb hal lesz.

IMG_4881

IMG_4887

3,28 kg.  Alakul ez a nap! 🙂

A következő kapásomnál azt hittem leakadtam. elkezdtem pengetni, mikor elindult. Bakter, ez hal. Tudni kell, hogy élnek a tóban darabosabb harcsák is. Már UL-hez képest darabosabbak. Sokáig nem tartott a dolog, leakadt. Mondjuk az előzmények után nem csoda, de sebaj.

Aznap valahogy, valami nagyon működött, piszok mázlim volt. Levkónak és a többi pergetőnek kapása sem volt, amíg ott voltunk, de én záróakkordként azért még megfogtam a nap halát, egy 3,50-es szép csukalányt, esetleg csukafiút.

IMG_4888

IMG_4891

IMG_4894

A napunk úgy indult, hogy bíztunk benne, a süllőkről fog szólni. Végül csak a csuka lett a főszereplő.

Erről jut eszembe, olvastam egy érdekes összehasonlítást a két halfajról. “Míg 1 kg süllőnek a húsa 11 kg más halnak a húsába kerül (és a süllő többnyire csakis kisebb halakat eszik), addig a sokkal silányabb húsú (hmm, ezzel azért tudnék vitatkozni) és áru csukának minden kg-nyi húsa 47 kg más halnak a húsába kerül és a mellett a csuka még nagyobb halfajokat is felfal.

Ha ezt így nézzük, akkor aznap tulajdonképpen nem 8,8 kg csukát, hanem 413,6 kg egyéb halat fogtam! 🙂 WOW, az majdnem fél tonna, és mindezt UL-el! 😉

Görbüljön!

go.fishing

Hetedik

Posted on

Kisebbik unokaöcsém, Bala, betöltötte a hetedik életévét, úgyhogy éreztem, eljött az ideje, ajándékba kapott egy light pergetőbotot. Pont olyat, mint Levié! 🙂

Píttel és Petkével fel is avatták a hétvégén, Bala megfogta élete első pergetett halát, egy kilóötven környéki csuka személyében. Pít átküldte az egyetlen képet, ami készült, nem a legjobb kompozíció, de állítsunk emléket itt is ennek a soha visszanemtérő pillanatnak.

IMAG0640

Görbüljön!

go.fishing

No comment

Posted on Updated on

Szeretem nagyon a Bottyán-tavat. Levi itt tanult meg pergetni. Én is itt tanultam meg pergetni.

Valamelyik hajnalban arra jártam, a Dunára mentem, és láttam, hogy buzgón írtják a 11-es út felöli fasort. Emiatt a fasor miatt nem zavart eddig, hogy közvetlenül az út mellett van a tó. Azóta azt is megtudtam, hogy az eszergomi teherkomp-kikötő útszélesítése miatt írtanak ész nélkül. Az út másik oldalán semmi nincs, nem értem, miért nem lehetett onnan elvenni 2 métert.

QRVA szomorú vagyok.

Pár napja
Pár napja
Ma
Ma

Rekordok dőlnek

Posted on Updated on

Levi 11 éves lett augusztusban, gondoltam, meglepem egy szülinapi pecával. Méghozzá nem is akármilyennel, megyünk a DUNÁra! 🙂

Helyismeret híján, régi jó barátomhoz a google maps-hez fordultam, és a műholdképeken kinéztem jónak tűnő partszakaszokat Esztergom és Tát között. Ezután elszaladtam, kiváltottam az éves engedélyt, szerintem ezzel augusztusban gyakorlatilag egyedül voltam, nézett is rám a hölgy, hogy ilyenkor?!

Levi szülinapján letettem korán a lantot, 15 óra körül tudtunk indulni, fél négykor pedig kipattantunk az autóból, és indultunk le a partra. No, igen, itt jött be az első gikszer, amit egy ilyen kezdő vadvízzel ismerkedő horgász, mint én elkövethet, nem néztem vízállásjelentést, és a Duna annyira fent volt a sok eső miatt, hogy 1,5 óra keresgéléssel nem találtunk egy meghorgászható helyet sem. Illetve egyet találtunk, de azt két helyi horgász vallatta letett botokkal, oda nem pofátlankodtunk be …

De valamit csinálni kell, csak szülinapja van a gyereknek. Ekkor már 17 órára járt, viszont az eső elállt a nap kisütött …

Úgy kezdődött minden, mint egy népmese.

Szép lehet a vége, de pocsék a kezdete.

Valamit ki kellett találni. A Bottyánra nem nagyon járunk nyáron, a sok letett botos horgász miatt, viszont az volt lőtávolban, délután öt óra volt, gondoltam, nézzük meg, hátha nem lesznek már sokan. És nem lettek :), ráadásul a késői időpont miatt féláron kaptuk a pergető napijegyeket! 🙂

Innentől kezdve tényleg népmese, Levi feltett egy Ottó bácsi féle aranypikkelyes Kelét ( természetesen az előző poszt óta bevásároltam belőlük 🙂 ), és a Levi-Kele páros elkezdte tenni a dolgát, amihez értenek! 🙂

Aranypikkelyes Kele
Dolgozik a Kele
Aranypikkelyes Kele
Szintén zenész

A mai poszt címe lehetne az is, hogy Vasak bűvöletében, ugyanis Levinek végig a Kele volt fent, nem is próbálkozott mással. Megérezte.

Bemelegítésnek fogott egy másfeles forma csukát. Utána még két hal jött a Kelére felköszönteni Levit, tudták, hogy egy ideiglenes piercing és két fotó után úszhatnak tovább. Az egyikkel a személyes harcsa, a másikkal a személyes csuka rekordját döntötte meg, hiába Levit szeretik a halak! 🙂 Ezt nevezem én szülinapi pecának! 🙂 Este 7-kor már a kocsiban ültünk, és hihetetlen élményekkel gazdagodva indultunk haza.

Rekordcsuka
Ehhez mit is fűzhetnék hozzá …
IMG_3666_2
… ahogy ehhez is?

Sógorék felbuzdultak a szép fogásokon, két hét múlva lementek családostól, de azzal a lendülettel fordultak is vissza, ahogy odaértek, annyira tele volt a tó. Tényleg nagy szerencsénk volt.

Azt viszont örökre megtanultuk, hogy vízállás megtekintés nélkül nem megyünk a Dunára!

Brit kék macskahal
Csodálatos brit kék macskahal.
Azért még Levi pár centivel magasabb! :)
Azért még Levi pár centivel magasabb! 🙂

Görbüljön!

go.fishing