Hét

Posted on Updated on

Időközben szép csöndben hét éves lett a blog. És most az előző évekhez képest tényleg csöndben, mert majd’ három hónap telt el az utolsó posztom óta. Nem mintha nem lett volna miről írnom, de valahogy nem volt sem kedvem, sem időm. Viszont most van, úgyhogy a korábbi évektől eltérően a születésnapos posztban nem a tavalyi év legszebb fogásai kerülnek terítékre, hanem göngyölítem tovább az október végén elengedett fonalat. Az októberi IPCC kitekintés előtt januári tiszai sülőkkel fejeztem be kalandjaink megéneklését. Hát folytassuk innen.

Januárban nem csak a Tiszán nyitottuk meg az évet, természetesen a Duna-part sem nélkülözhette a jelenlétünket. Mondjuk az első próbálkozásunkat inkább a madártani megfigyelések fémjelezték, semmint a pergetve fogott ragadozók tömkelege. Egy halat sikerült akasztanom a tavalyi első dunai süllőzés alkalmával, természetesen mi mást, mint egy csukát. Nem is részletezném, mínusz egy d’fin.

Ornitológus még lehetek! 🙂
Valószínűleg a gyérítés áldozata lett.

A madarászos kitérő után csak szerettünk volna halat is fogni, úgyhogy Miki barátunk jól ismert alvízi csónakjában a folyamatos élcelődés és vérszívás közben sikerült azért egy-két szép tiszai tüskéshátúval összebarátkoznunk.

Kis családunk kétötöd része, azaz Levi és én, rajong a horgászatért, kétötöd része, azaz a lányok nem igazán, egyötöd része pedig még nem döntött. Úgy voltam vele, hogy ideje a legkisebbet a helyes útra terelni, úgyhogy kihasználva a február végi szép időt és, hogy nincs befagyva a Balaton, elmentünk egy családi kirándulásra. Tudtam, hogy ebben az időszakban nagyon szépen lehet fogni a sügért, így volt egy olyan hátsó szándékom, hogy a legkisebbel most vagy soha végleg megszerettetem a pergetést. Megbeszéltük, hogy természetesen családi nap, de maximum egy órát sügérezünk a fiúkkal. Levi ment is a maga útjára, fogta a szebbnél szebb csapókat, én pedig Máté pergető karrierjét egyengettem. Hát végül nem ez lett az az alkalom, amikor eldőlt, hogy ugyanolyan megszállott pergető lesz e mint mi, avagy nem. Nagyon ügyes, de ugyanaz történt, mint a korábbi pergetésekkor. Nagyjából tíz percig érdekli, vagy amíg meg nem fogja az első halat. Itt a második opció következett be előbb, úgyhogy elég gyors peca lett! 🙂

Tekintve, hogy időközben a szívünknek kedves legtöbb ragadozó tiltólistára került, a tavasz első hónapját a domolykók kergetésére szántuk. A szép februári idő márciusban is folytatódott, sőt! Elő is került a kajak, póló, rövidnadrág, papucs. Márciusban. El sem akartam hinni.

Természetesen Levi sem akarta kihagyni a domolykók kergetését, úgyhogy eljött az ideje egy jó kis bozótharcnak. A hőn áhított domik szerencsére megjelentek a találkozón, csak sajnos nem a hőn áhított ‘fejes’ méretben. De ezt egy percig sem bántam, mert elképesztően szép helyeken kalandoztunk.

És nagyjából ezzel a pergetéssel zárult a korábban megszokott életünk. Márciusban jött a covid miatti első országos lezárás. Egy ideig mindenki csak kapkodta a fejét, de szerencsére pár nap (hét?) bizonytalanság után kiderült, hogy az egyéni sporttevékenység (beleértve a horgászatot is) bizonyos szabályok betartása mellett engedélyezett. Ahogy fentebb írtam, eddig csak a család kétötöde szeretett horgászni, de most ideje volt mindenki megszeresse azt! 🙂 Természetesen nem feltétlenül a pergetést, de letett bottal is ki lehet menni a természetbe. Így hát a tavaszi időszak maradék részében olyan halakat kergettünk a Dunán, amikre célzottan gyakorlatilag nagyon nagyon régen horgásztam.

A letett botozás mellet ebben az időszakban úszáspróbákat is tartottunk, megnéztük, hogyan mozognak az új szerzeményeink! 🙂

Itt látott először vizet. Ekkor még nem tudtam, hogy az év legeredményesebb wtd csalija lesz.

Persze ahogy lehetett, áprilisban Levi már a parton hagyott minket békéshalazni, ő pedig a csukák nyomába eredt.

Végül az első áprilisi csukák a Balatonon jöttek meg. A tavalyi évben még volt lehetőség az áprilisi pergetésre, az idei évben viszont ez letiltásra került, úgyhogy idén áprilisban más vizeken kell kergetnünk majd a pöttyösöket.

Nem volt egyszerű időszak, annak ellenére sem, hogy a horgászásnak köszönhetően sokat tudtunk kirándulni. Legfőképpen Levit viselte meg, hogy le kellett szállnia a buli-vonatról, ami 17 évesen teljesen érthető is. Alig várta, hogy beköszöntsön a május, minden nap kapta magát, maszk, horgászbot, fel a távolsági buszra és indult balinozni. Az elején betlizgetett, de végül megtalálta a helyet, a csalit és elkezdte magát rommá fogni balinnal és sügérrel.

Amíg ő a pesti Dunát vallatta, én maradtam a kedvenc esztergomi szakaszomon. Süllők jöttek ugyanúgy, ahogy az előző években, de a méret az messze elmaradt a kívánatostól.

Nem tudok mit csinálni, tudom, hogy a pesti Duna sokkal halasabb, de nem szeretek ott pergetni. Hogy miért nem, és végül mégis, hogy csábított oda fel Levi és Gerilla egy atom balinozásra … na az már egy következő történet lesz! 🙂

Érdekes milyen hamar berozsdásodik az ember, elég pár hónap kihagyás. A mai poszt írása közben éreztem, hogy nem jönnek annyira gördülékenyen a mondatok, mint korábban bármikor. Így hát a mai poszt kicsit bumfordi, kicsit nehézkes lett. De visszaemlékezve ezekre a kalandokra … minden percüket imádtam.

Görbüljön!

go.fishing

8 gondolat “Hét” bejegyzéshez

    Dósa Istvánné said:
    2021-01-26 - 15:40

    Többször hetet még🐟🎣

    ulwannabe said:
    2021-01-26 - 20:43

    Boldog évfordulót!
    Remélem idén több mindent lesz alkalmad megénekelni.
    Ráadásul nekünk is lesz mit bepótolni😃

      ridgeback75 responded:
      2021-01-26 - 21:45

      Nagyon köszi! Eszembe jutottál a minap, van egy-két jó ötletem idei kózös patakpecára! 🙂

        ulwannabe said:
        2021-01-26 - 21:54

        Az jó mert én is irtam neked privátban😃😃😃

        ridgeback75 responded:
        2021-01-26 - 22:54

        Hű, nem tudom hova írtál, de nem kaptam meg. Holnap megcsörgetlek.

    Mosoni Horgász said:
    2021-02-01 - 16:21

    Örömmel olvastam!
    Ősszel talán az enyém is megéri a hét évet….

      ridgeback75 responded:
      2021-02-01 - 16:35

      Köszönöm. Örülök, ha tetszett. Drukkolok, hogy megérje! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s