IPCC

Posted on

20191020_063718Úgy vezeted hulló falevélben csukára a kanalat, hogy Ottó bácsi is megnyalná a szája szélét? Ez ide nem lesz elég. Úgy sétáltatod balinra a kutyát, mint senki más? Ez még kevés lesz. Úgy jigelsz süllőre, hogy Bokor Karcsi bácsi is elmorzsolna egy könnycseppet ha látná? Alakul. Kisujjadban van az UL sügérpeca? Melegszik. Úgy lebegteted ki a kövesnek a gumit, hogy a nyál összefut a szájában? Már majdnem jó. Emellé még tudsz pergetve harcsát is fogni? Megérkeztél. Ezt a versenyt neked találták ki.

Levi tavaly kipróbálhatta magát Abaffy Gyuri társaságában az IPCC tiszafüredi fordulójában. Nagyon ügyes volt, a középmezőnyben zártak, de a kölyök pedzegette, hogy idén is elindulna. Mivel engem nem igazán hoz lázba a versenyzés, úgy tűnt, hogy ez idén nem valósul meg, de egy szerencsés véletlennek köszönhetően kiderült, hogy Ratkai Miki barátunk is szívesen indulna a kiskörei fordulón, úgyhogy egyszerre csak azon vettem észre magam, hogy beneveztem a fiúkat a versenyre! 🙂

Az IPCC-ről részletesen itt olvashattok: http://ipcc.hu/, de ugye ez az a versenysorozat, ahol minden évben három forduló van plusz a döntő, és minden fordulóból az első tíz csapat jut a Masters ligába, azaz a döntőbe. A díjazás sem elhanyagolható, minden forduló első helyezettje egy motorcsónakkal lesz gazdagabb, a döntő győztese pedig még többel, de a szabályrendszere az, ami igazából megfogta Levit. Csak a pergetve szabályosan fogott halak számítanak, abból is (balin, csapósügér, csuka, harcsa, kösüllő, süllő), ráadásul a harcsán kívül a többiből fogott első két példány +500 bónuszpontot ér. Ezzel ösztönözve arra a versenyzőket, hogy ha egy halfajból megvan az első kettő, akkor más faj után kell nézni. Mi Levivel sok helyen sokféle halra pergetünk, úgyhogy ez igazán neki való megmérettetés, bár nem egyszerű, mert a hazai felnőtt pergetőtársadalom krémje indul ezen a versenyen.

20191019_073827
Előttünk 3000 hektár feltérképezendő terület! 🙂

Annak különösen örültem, hogy Mikivel indulnak a kiskörei fordulón, mert az neki majdnem hazai pálya. Ennek megfelelően az volt a terv, hogy a verseny előtti héten Miki feltérképezi a halakat a pályán, ami brutálisan nagy (3000 hektár), összerakja a stratégiát, így Levinek “csak” az ügyességét kell beletennie a versenybe. Szombaton mi is becsatlakozunk Levivel egy edzésnapra, hogy a vasárnapi versenyre összecsiszolódjon, aminek össze kell csiszolódnia! 🙂 De ember tervez … Miki lebetegedett napokkal a verseny előtt. Így nemhogy előnyük nem lett, hanem hátrányba kerültek azokkal a csapatokkal szemben, akik több edzésnapot tudtak beletenni verseny előtt. Miki a versenyre sem gyógyult meg teljesen, de annyival jobban volt szerencsére, hogy tudta vállalni a szombati edzésnappal együtt. Ami még borította az előzetes elképzeléseket, hogy pár nappal korábban kiderült, hogy a szervezők kizárták a legkősüllősebb helyet. Ami nem is baj, mert ott elég nagy tumultus lett volna! 🙂

20191019_075600
Mert edzeni muszáj! 🙂

De különösebben nem vette el egyikőnk kedvét sem, hogy nem voltak első kézből származó naprakész információink a vízről, nagy lendülettel vetettük bele magunkat a szombati edzésnapba. Kövesekkel indítottuk a napot. Azaz indítottuk volna, de nem jöttek. Ahogy telt-múlt az idő el kellett engednünk a köveseket, és más halak után néznünk. Ez már lényegesen jobban ment. Mikinek süllő, Levinek csapók, nekem balin. Három fajt kipipáltunk. Nem voltak kapitális példányok, de a bónuszpontok miatt már 2000 pont felett jártunk volna a versenyen, ami sokszor az első helyre is elég volt a múltban. De tudtuk, hogy ez nem az a verseny lesz, ahol ez így lesz, úgyhogy kerestük tovább a köveseket, és a nagyobb balincsapatokat. És eközben nekem esett be a nap legszebb hala, egy hármas süllő személyében.

20191019_130010(0)

20191019_130035(0)
Pár év múlva veled, ugyanitt! 🙂

Az edzésnapot úgy terveztük, hogy beleférjünk a hivatalos versenyidőbe, ami a 8-15  órás intervallumot jelenti. Soknak tűnhet a 7 óra, de ahogy mi is szembesültünk vele az edzésnapon, nagyon kevés, ha 5-6 halfajt kell megkeresnie és megfognia az embernek. A balin-süllő-csapó triót kipipáltuk a bónuszos halak közül, de nem volt még csuka és köves, az edzésre szánt időnk pedig vészesen fogyott. Végül úgy döntöttünk, hogy a köveseket keressük tovább, csukát csak fog Levi a versenyen, neki az szokott menni, a tavalyi tiszafüredi fordulón is ütött hármat! 🙂

És végül csak meglettek. Egész pontosan a csali lett meg, ami működött, és kiszerkesztettünk pár szép tiszai kavicsot.

20191019_141944
Sokat dolgoztunk értük, de így még édesebb az öröm! 🙂

Lassan az időnk végéhez is értünk, nagyjából a taktika is összeállt másnapra, úgyhogy bizakodóak lehettek a fiúk a versennyel kapcsolatban. Egy dolog tisztán látszott, mégpedig a sorszámhúzás (ez határozza meg az indulás sorrendjét) fontossága. Alacsony sorszámot kellene húzni mindenképp. Egy ilyen hatalmas vízterületen a rossz sorszámot lehet ugyan kompenzálni egy gyors motorcsónakkal, de nekünk az nem volt! 🙂 20191019_143458Miután átbeszéltük másnapra az A, B, C és D terveket mentünk és elfoglaltuk a szállásunkat, ami 2 percre volt a kikötőtől, úgyhogy másnap legalább nem kell majd túl korán kelni. Ezután Levivel elmentünk kajálni, majd megnéztük a kiskörei hallépcsőt. Úgy voltunk vele, hogy 5 perc alatt megnézzük, majd vissza a szállásra. Hát nem 5 perc lett, ott ragadtunk. Van egy része a vízlépcsőnek, ahol a víz alatt lehet nézni a vándorló halakat. Nézd, pár törpeharcsa, meg néhány sneci. Hopp, ott egy balin. Meg egy süllő! Alul meg egy harcsa! Hiába tartottunk már sok halat az objektívbe, ez teljesen más élmény volt, magával ragadott, ott álltunk vagy egy órát az üveg előtt! 🙂

20191019_155142

20191019_155043

20191019_164747

Ha tehetitek nézzétek meg élőben, de ezen a kisfilmen mindenképpen, ha van 25 percetek:

A csapatnak összeállt vasárnapra  a terve, de nekem is megvolt a sajátom, nem szerettem volna unatkozni addig, amíg a fiúk versenyeznek. Eredetileg csak szerettem volna partról horgászni egyet az alvízen, de Miki volt olyan jó fej, hogy nem csak az alvízi csónakját ajánlotta fel, hanem összehozott egy nagyon jó barátjával, Kasza Pistivel is. Úgyhogy, ha minden jól megy, akkor vasárnap egyikőnk sem fog unatkozni! 🙂

Reggel 6 körül értünk be Levivel a kikötőbe, ahol már javában zajlott az élet.20191020_062239

Már a forduló első helyezettnek járó díj is a helyén volt.20191020_062643

Csak azért kísértem el Levit, mert még alá kellett írnom egy szülői nyilatkozatot, hogy kiskorúként indulhat a versenyen. A tavalyi évhez hasonlóan most is ő volt a mezőny legfiatalabbja. És ha már ott voltam még megörökítettem a napfelkeltét mielőtt eltoltam a bicajt az alvízre.20191020_063718

Abban maradtunk a fiúkkal, hogy nem zavarom őket telefonon, majd ők hívnak, ha üres járatban lesznek, azaz motoroznak át egyik helyről a másikra. Az első telefon fél nyolc körül jött Levitől, a 28-ast húzták. Fcuk.

Imádom az alvízi pecát, de most nem igazán tudtam odafigyelni a kövesekre, folyamatosan Leviéken kattogtam, nagyon szorítottam nekik. El is baktam néhány kapást, de amúgy sem volt sok, az idei szokatlanul meleg ősz miatt nagyon lassan hűlő vízben még nem álltak össze köves bandák. Pisti azért fogott egy szép kövest, meg egy csapót.20191020_082411

20191020_093511

Tizenegy körül végre megszólalt a mobilom, Levi hívott. A rossz sorszám miatt, minden jó hely foglalt volt, amit szombaton felfedeztünk kövesre és süllőre, így jött a D terv. Ettől függetlenül hat halat ütöttek, amiből négyet tudtak mérlegelni. Mikinek két süllő, Levinek egy köves és egy balin. A két nem mérlegelhető halból Mikinek volt egy külsős süllője, Levinek meg egy balinja. De ahogy szombaton, most is mumus lett a köves, nem jött meg a második, de már így is nagyon sok idejük elment rá, úgyhogy elengedik, mennek a többi hal után.

Nagy baj már nincs, ez több mint 2000 pont, úgyhogy szégyenben nem maradnak a srácok, de még jobban szorítottam nekik, mint eddig. Éppen rajtuk pörgött az agyam, mikor perecben maradt a botom, végre egy jó hal! De amilyen gyorsan jött, úgy ment is, leakadt. De most ezen sem tudtam igazán bosszankodni …

Ezután egy pár órás kapástalan időszak következett, pedig a kősüllők mellet rápróbáltunk a csukákra és a harcsákra is, de semmi. Két óra körül visszaváltottam a light köveses botomra, és mivel egy akadós pályát vallattunk, felkerült egy 5 cm-es gumi, bújtatva, chebu+offset kombón. Természetesen a harmadik dobásra megakasztottam eddig pályafutásom legnagyobb halát. Mármint a legnagyobb olyat, amit sikerült is kivennem. Mert ezek mindig olyankor jönnek, amikor light bottal vagyok, 0,08-as fonottal. Soha nem akkor, amikor harcsázni próbálok 0,4-es fonottal. Dehogy. Így ment el idén a legnagyobb harcsám is a Dunán. Még mindig sírni tudnék, ha rágondolok. De akkor partról voltam, most pedig csónakból, úgyhogy ha nem is egyszerű, de így van esélyem. Viszont ez nem harcsa lesz, megy mint a gyorsvonat. nagyjából 15 másodperc után biztos voltam benne, hogy busa. Egész évben sikerül megúsznom őket, de a héten már a második. Hétfőn is fogtam egyet a Dunán, az tizenhárom kiló volt. Na ő nem annyi lesz, teljesen más súlycsoport. Megy, rohan, keresi az akadót, de csónakkal tudunk menni utána. Kitör minden irányba, elszórakozunk vagy húsz percet, mire a csónak közelébe kerül. Akkor persze áttör a csónak alatt a másik oldalra. Bot spiccet azonnal nyomom a víz alá és állok ki a csónak órába, hogy oldalt tudjak váltani. Most már nézzük meg, ne szakítson meg. Három-négyszer váltunk oldalt a csónak alatt mire végre meglátjuk ez első buborékokat. Fárad. Most érzem először, hogy ez eldőlt, most már meglesz. És pár perc múlva Pisti meg is meríti, ezúton is nagy köszönet a segítségért. Brutális, saccra legalább harminc kiló. Ráadásul pettyes busa. Korábban még sosem fogtam, csak fehéret.

20191020_141805
Pár percig elszórakoztatott.

Közben két nemfogadottam volt Levitől. Pár perc van háromig, és bár alig bírom kivárni, de csak utána hívom. A négy mért hal után elég hamar megtalálták a balinokat. Levi leszedett négyet, Miki pedig egyet, 2850 pont körül jártak. Itt tobzódhattak volna a balinokban, de hiányzott még 5 bónuszos haluk, két csapó, két csuka és egy köves. Az idő pedig nagyon fogyott.

Úgy döntöttek, hogy a csukát próbálják meg. De nagyon nem ment, míg végül Levi kapocsba nem akasztotta a chervy mágnest. Ez a wobbler már sok csuka-betlitől mentett meg minket. Most is kicsavart vele egyet! 🙂 3420 pont. Ekkor már majdnem fél három volt, és még hiányzott két csapó, egy csuka és egy köves. Volt kicsit odébb egy jó csukás pálya, de ha nem érnek vissza 15 óráig a kikötőbe, akkor  elég durva pontlevonást kapnak. Úgy döntöttek, hogy visszafelé indulnak és a kövest próbálják meg. És 14:50-kor Levi megfogta! 🙂 3953 pont! Gratulálok, az qrva jó! A verseny előtt átnéztem a statisztikákat. Az IPCC versenysorozat 2016 óta zajlik, és a verseny történetében semelyik fordulóban és semelyik Masters döntőben nem volt még csapat, amelyik 3953 pontot ért volna el! Ezzel a pontszámmal bármelyik korábbi fordulót megnyerték volna.

Mikor beérek a kikötőbe és beszélgetünk a többi csapattal, akkor halljuk, hogy van egy csapat, akik megfogták mind a 10 bónuszos halat, plusz egy harcsát is. Illetve van két 9 bónuszhalas csapat, valamint 6-7 nyolc és hét bónuszhalas is. Necces lesz a tízbe kerülés, meglátjuk …

Tűkön ülve várjuk az eredményhirdetést. Végre elkezdődik. Negyvennyolcadik helyen … harmincharmadik helyen … Huszonegyedik helyen … Tizenharmadik helye … Még mindig nem mi. Tizenkettedik helyen … és még mindig nem mi! Tizenegyedik helyen a Fishunters csapat! Áááá! Egy helyen múlott. Szoros volt nagyon. Egy db 15 cm-es sügérrel, ami edzésnapon simán megvolt, a hetedik helyen zártak volna. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy olyan pontszámmal lettek tizenegyedikek a fiúk, amivel minden korábbi fordulót megnyertek volna. Nagyon büszke vagyok rájuk! 🙂 A pálya halasságát és a mezőny erősségét jelzik ezek a nem mindennapi pontszámok, ezúton is gratulálok minden résztvevőnek!

Annyi a tanulság, hogy jövőre jó rajtszámot kell húzni a sorsolásnál, vagy venni egy erősebb motort! 🙂

20191020_171547
Gratulálok!!!

Görbüljön!

go.fishing

Egy gondolat “IPCC” bejegyzéshez

    26-11-3 « Akváriumi horgász said:
    2020-10-30 - 17:18

    […] a pontozási rendszerről tavaly írtam, ezt most nem ismételném, itt meg tudjátok nézni: https://akvariumipecas.wordpress.com/2019/10/30/ipcc/. A lényeg röviden, hogy ez az a verseny, ahol akkor van esély a jó szereplésre, ha a […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s