Újra csorgásban
Mínusz négyben indultam ma hajnalban és a kocsiban útközben azon elmélkedtem, hogy mennyire jók voltak a nyári horgászatok a finom melegben. Viszont ha emlékeim nem csalnak, a nyári kánikulában éppen a hűsre meg a kevesebb szúnyogra vágytam. Én már csak így működöm! 🙂
Az utolsó igazán emlékezetes nyári pergetésen Levkóval és Zolival megint a domolykókat vettük üldözőbe, illetve én titkon reménykedtem, hogy összefutok újra a bajszossal és az őnnel, akik korábban faképnél hagytak. Vagy esetleg a nagyszüleikkel! 🙂
Nagyon szeretem ezt a vizet. Gyönyörű élő kis folyó. És ráadásul nem a világvégén van, csak fél óra autóval. Ha az egész napi csorgást megúsznánk hal nélkül, akkor is csodálatos lenne az élmény. De ma nem ússzuk meg, Levi az elején üt egy szép pikkelyest. Ha domi, akkor kapitális lesz, nagyon jól küzd.
De hamar kiderül, hogy nem fejes. A tiszta vízben gyorsan felsejlik az ezüst torpedó. A jellegzetes hátúszó hasítja a vízfelszínt. Levi kipattint egy gyönyörű őnt. Kezdetnek egyáltalán nem rossz! 🙂
A nap a korábbi csorgásainkon bevált rutin szerint megy tovább. Az ismert strandolós helyeken megállunk fürdeni, ránk fér a dög melegben. Egyébként pedig szorgalmasan szórjuk a partszéleket, Levi váltogatja a csalikat, én maradok a matánál. Jönnek domik, de a kapitálisok ma elmaradnak. Nem mintha a negyvenesek olyan csúnyák lennének! 🙂
Fura ilyet írni, de beleszoktunk már ezen a vízen a negyvenes domikba, nem okoznak különösebb szívdobogást, pedig vadállat módon küzdenek. Más vizeken az ember a fél kezét odaadná ilyen domi fárasztásokért.
De vannak azért nagyobb vadak is a térképen, akik olyan vehemensen ragadoznak, hogy szinte kitépik a botot az ember kezéből. Vesztettem korábban itt pár ilyen szép jószágot, de most egy botkitépős kapás után azért sikerült fényképeznem egy igazán jó kondiban lévő hármas balint.
Titkos reményeim közül a baller kipipálva, már csak a harcsa kellene … Jön is. Nem is egy. De nem akkorák! 😀
Az őszi / téli szezonban nem lesz a célkeresztünkben ez a kis víz, hagy pihenjen jövő nyárig. És bár a nagy harim még ott maradt, de így is hihetetlen élményekkel és halakkal lettünk idén gazdagabbak ezeken a csorgásos túrákon.
De jövőre jövünk újra. Ahányszor csak tudunk.
Görbüljön!
go.fishing
