Balatoni sárkányeregetés

Posted on Updated on

-Olyan bejegyzés lesz ebből, amilyen még nem volt! – üvöltöm Gyurinak a tomboló szélben. -Mi legyen a címe? Mondj egy jó címet!

-…teregetés. -kiabál vissza, miközben éppen a nyakamba kapok fél liter vizet egy becsapódó hullámból.

-??? Milyen teregetés?

-BA-LA-TO-NI SÁR-KÁNY-E-RE-GE-TÉS! – wow, de jó cím!

-Az jó! – üvöltöm neki és megfogadtam, ha túléljük és a telefonom sem ázik teljesen szét a képanyaggal, akkor ez lesz a poszt címe. Ekkor már csavarni lehet a ruhámból a vizet. Egy ilyen vihar sehol nem játék, a Balaton közepén egy csónakban meg pláne.

Sűrű volt az egész hét, a második fele meg különösen. Csütörtökön meló után terveztem lerongyolni Tokajba egy egész éjszakás harcsapergetésre. Ez össze is jött de melóból először még leszaladtam Velencére, mert Levi belázasodott a táborban, és még hazavittem előtte. Péntek reggel 7-re már ágyban is voltam, két óra alvás után egész nap szaladgálás, majd este a fiúkkal egy buli. Ott meg szokás szerint éppen csak áthágtuk a decens, kulturált alkoholfogyasztás összes szabályát! 🙂 De hát úgy szép az élet, ha zajlik. Most pedig szombat este itt ülök Gyurival egy csónakban és éjszakai sárkányvadászatra indulunk. Levi sajnos még mindig beteg, nem tudott eljönni! 😦

Az ismert kövezések felé vesszük az irányt, gyógy rozéfröccsöt kortyolgatunk, de itt szigorúan nagyon kis adagban, a víz nem játék! Pergetünk, de süllő nincs. Viszont valami kitépi a botot a kezemből, a szigorúra állított fék úgy ciripel, hogy az zene füleimnek. Busa! Korábban nem hozott lázba, de még most is összefut a nyál a számban a kóstolóra, amit egy órája adott Gyuri. Frissen füstölt busafilé. Előtte egy hétig pácolódott. Mennyei! Fogjuk meg, és áldozzunk a kulináris élvezetek oltárán. De nem fogom meg, elmegy. Nem bánom, süllőért jöttem.

Apropó zene füleimnek! Ez a Balaton és beindult a buliszezon, úgyhogy az éjszakát valami Kisgrofó tribute band-re toljuk végig. De itt és most ez sem baj.

Nagyon jó előérzetem volt a peca előtt. De ez semmit az égegyvilágon nem jelent. Nekem minden egyes peca előtt nagyon jó előérzetem van! 🙂

Nyolc körül szálltunk csónakba, most tizenegy, de nincs tüskéshátú. Gyuri szerint pedig itt vannak. Hiszi piszi … és perecben marad a botom. Brutál módon küzd, de nem busásan. -Harcsa lesz! -mondom. -Az is van itt, de lehet ám ez süllő! – mondja Gyuri. -Nem süllősen küzd, de ha ez süllő, akkor itt letérdelek és szeretlek! – életemben ekkor láttam először őszinte rémületet ennek a kemény embernek a szemében. Nem akar megsérteni, mert udvarias csávó, de rögtön hevesen elkezd tiltakozni! 🙂

Öt-hat perc után megpillantjuk. Süllő, de mekkora! Olyan vastag, hogy elsőre fel sem tűnik milyen hosszú. És amikor megszákoljuk, kiszakad. Valami nagyon zsigeri, ősi. Csak üvöltök bele a világba. Szegény Gyuri folyamatosan pisszeg, hogy fejezzem már be, ne kürtöljük világgá a helyet, de még kurjantok párat, biztos, ami biztos! 🙂 Megvan és gyönyörű! 🙂

És megvan az első sárkányeregetés is:

De elég neccesre sikerül a visszaeresztés. Halmatracon volt, de ugrott egyet a csónakban és beverte a padba a fejét. Nehezen tér magához, elindul, de újra feljön a felszínre. Félünk, hogy nem fog elúszni, de végül elnyeli a mélység.

Elképesztő a boldogság, tele vagyok adrenalinnal és endorfinnal. Érzem, hogy élek, de nagyon!

Az eddigi legnagyobb dunai süllőm 5,4 kg volt, ez a sárkány másfelet rávert. Pedig nem hosszabb, de elképesztően vastag.

Gyuri ezt nem nézheti tétlenül, üt egy nagyobbat! 🙂

És, hogy szereti! 🙂

Ez a sárkányeregetés már problémamentes, hamar magához tér.

Közben feltolják az egyes viharjelzést, de amíg nem lesz kettes tudunk maradni. És még mindig nincs vége. Megint az én perceim jönnek. Mint valami tündérmese.

Az ő eleresztése a legsimább, kiugrik a kezemből.

Épphogy egy óra van és felteszik a kettest. Franc, pedig most maradnék reggelig, hiszen megtaláltuk a nagyokat! De menni kell, mert kezdődik a vihar. Szerencsére nem vagyunk messze Gyuri házától, de így is nagyon kalandos a kifelé vezető út, igazi extrém sport lesz a vége. Kikötni csak úgy tudunk, hogy Gyuri becsobban a vízbe, fogja a csónakot. De megoldja, szerinte ez gyengécske kis szél csak! 🙂

Hogy milyen érzések kavarognak bennem, arra nincsenek szavak. De szeretném átélni még egyszer. Meg még sokszor. Levivel. Mátéval.

Görbüljön!

go.fishing

Reklámok

4 thoughts on “Balatoni sárkányeregetés

    Levi said:
    2017-07-06 - 19:33

    Ha nen lesznek Gyurinál vendégek akkor én is MEGYEK!!!!!
    Egyébként jobb lett volna az címnek, hogy balatoni fingeregetés😂

    […] ott hagytam abba legutóbb, hogy csodálatos balatonszauruszokat fogtunk. Mikor Levi meglátta őket, nagyon elkerekedett a szeme és egy csapásra rögtön meggyógyult. […]

    […] múltkori is durva volt, de ez mindent visz. Benne van a borulás. Ha nem borulunk, akkor viszont simán elsüllyedünk, […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s