Az éjjel soha nem érhet véget

Posted on Updated on

Időrendben nem ez a bejegyzés következne, de ezt most nagyon van kedvem megírni. Van kedvem, mert ritkán horgászunk célzottan harcsára. Van kedvem, mert ritkán írok a Tiszáról. Van kedvem, mert számomra most minden általam ismert horgászmódszerek királynője az éjszakai csorgásos harcsapergetés. És van kedvem, mert megint Levkó tette fel az i-re a pontot! 🙂

Korábban egyetlen egyszer, tavaly nyáron volt lehetőségem egy éjszakai csorgásos tiszai harcsapergetésen részt venni. Bár akkor kapásig sem jutottam, de azóta is meghatározó emlék, élénken él bennem. Most június végén, július elején abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy két alkalommal is végigcsorogtuk az éjszakát a bajszosok után kutatva a Tiszán.

És, hogy miről is szól egy ilyen éjszakai csorgásos pergetés? Szól a civilizációmentességről, szól a vaksötétről, szól az adrenalinról, szól valami ősiről, szól valami zsigeriről, ami a légkondicionált irodákban a büdös életben nem jön elő belőlem. És persze szól a harcsákról, a cserkelés izgalmáról, a fárasztás öröméről, és a visszaengedés pillanatának nagyszerűségéről.

Réges-régen egy messzi-messzi galaxisban, azaz május elején valamelyik projektszobában azon tipródtam, hogy újra át kellene élni az éjszakai harcsapergetés semmihez nem fogható varázsát, így egy gyors kutakodás következett a neten, és meg is lett a megfelelő ember: Szalai Gábor. Gyorsan felvettem vele a kapcsolatot, nagyon segítőkész volt. A következő említésre méltó momentum, hogy motorozunk felfelé a Bodrogon, majd a Tiszán az éjszakai csorgásunk kiinduló pontjához.

Első alkalommal egyedül mentem, mert Levkónak közbejött egy Balaton kerülő biciklitúra. Indulás előtt Gábor szólt, hogy virágzik a Tisza, úgyhogy light cuccal is készüljek, rápróbálunk a domikra is még világosban.

forrás: http://tiszaviragfesztival.youandicc.com/
forrás: http://tiszaviragfesztival.youandicc.com/

Természetesen készültem apró 1-3 cm-es, domiknak szánt csalikkal.

A rajzó kérészek közé dobáltuk az apró műcsalikat, jól indult a dolog, az első dobásomat megrángatta valami, de lemaradt. A következő egy órában szorgosan próbáltuk becsapni a domolykókat, illetve gyönyörködtünk a tiszavirágzásban. Voltak ütéseink, de rendre lemaradtak, valószínűleg kis domolykók voltak. Bármilyen jó móka is volt, ideje volt tovább motorozni folyásnak felfelé, hogy sötétedésre elérjük a kiindulási pontot.

A körülmények ideálisnak mutatkoztak harcsázáshoz, egy koszos áradás jött lefelé a Tiszán, szépen beszőkült a víz. Az áradás hozott magával ezt-azt, időnként hosszabb fákat kellett kerülgetnünk, mint maga a csónak.

Gyönyörű helyek mellett motoroztunk el, igyekeztem az emlékezetembe vésni, mert visszafelé nem sokat fogunk látni belőlük! 🙂

Végül megérkeztünk a kiindulási pontra, de nem csak mi, a szúnyogok is. Alaposan bekentük magunkat szúnyogriasztóval, de túlzás lenne azt állítani, hogy 100%-os volt a védelem. Azért a csípések nagy részét megúsztuk, de így is sikerült jónéhányat begyűjteni. Ez van, ennyi kellemetlenség bőven belefér. Végül Gábor úgy döntött, hogy elég sötét van az induláshoz, amit az is megerősített, hogy elkezdtek buffani a harcsák. De, hogy elkezdtek!

Az éjszakai csorgás arról szól, hogy a parttal párhuzamosan vitetjük magunkat a sodrással, ha túl közel vagy távol kerülnénk, akkor elektromos motorral lehet korrigálni. A csónak part felőli oldalán egy halvány zöld fény világít, ami ahhoz elég, hogy sejtsük a part vonalát. Ahogy csorgunk lefelé folyamatosan partszélbe dobáljuk a műcsalikat, minél közelebb, annál jobb. Persze, mivel itt a természet az úr, és nem betonmedencében horgászunk, a partról belógó ágak, bedőlt fák miatt ez sokszor nem a legegyszerűbb feladat.

Szóval elkezdtünk csorogni és egyszer csak reggel lett. Egyszerűen elrepült az éjszaka.

Hihetetlen éjjel volt, folyamatosan raboltak a harcsák, minden túlzás nélkül. Fogalmam sincs mennyi harcsa élhet a Tiszában, de szerintem nagyon ledöbbennénk a mennyiségen, ha egyszer valaki kihúzná dugót. Akármerre mentünk, mindenhol harcsarablás. A harcsarablásoknak sokféle hangja van. A kis harcsák pukkanásait könnyű megkülönböztetni a matuzsálemi példányok pincemély buffanásától, de a kettő között azért elég széles a skála. Talán annyira széles, hogy nincs is elég hangutánzó szavunk, amivel le lehetne írni a pukkanások, csattanások, buffanások valamennyi variációját. Ennek a hihetetlen harcsabőségnek köszönhetően a tavaly nyári kalanddal ellentétben nem úsztam meg kapás nélkül az éjszakát. Az első kapásom nagyon finom volt, rögtön bevágtam, de luftot ütöttem. Gábor elmondta, hogy van amikor csak játszik a harcsa a kishallal, ilyenkor jellemző ez a finom kapás, de nem szabad rögtön bevágni, ki kell várni míg rajta lesz. Az egész éjszakára jellemzőek voltak ezek a finom kapások, persze én az összesnek rögtön bevágtam, hiába, nehéz leküzdeni a beégett reflexeket. Gábornak és nekem is sok rontott kapásunk volt már, mire Gábor akasztott egy harcsát, de pár másodperc után ő is távozott a horogról, pedig nem a kicsik közül való volt. Márpedig, ha Gábor ezt mondja, elhiszem, fogott ő már 60 pluszost.

A folyamatos koncentrációnak köszönhetően repült az idő, és egyszer csak azt vettük észre, hogy már világosodik. Megúsztuk az éjszakát harcsafényképezés nélkül, de elmondhatatlan volt az élmény. És, hogy minek volt köszönhető ez a hihetetlen harcsaaktivitás? A milliónyi kishalnak. Kicsit olyan volt ez, mint a 22-es csapdája. Azért volt ott ennyi harcsa, mert rengeteg volt a kishal, milliónyi. És azért nem fogtunk harcsát, mert rengeteg volt a kishal, milliónyi.

Olyan tömegben állt a kishal, hogy volt alkalom, amikor nem tudott menekülni a horog elől.

Nemegyszer volt olyan, hogy egy-egy ígéretes helyet megdobott Gábor is, én is majd ahogy továbbmentünk centire ott rabolt a harcsa. De hányszor volt ilyen! Röhögtek rajtunk.

A gyönyörű éjszakai harcsakoncert után világosban még rápróbáltunk a domikra, de ismét csak egy-két ütésig jutottunk, hal nem akadt meg.

Szombaton reggel 6 óra körül már ágyba is kerültem, 2 óra alvás és startoltam haza, mert a hétvége a családé. Most a harcsák nyertek, de jövök még ide vissza!

HARCSÁK : MI – 1 : 0

Eredetileg a Röhögő harcsák címet szántam ennek a posztnak, de mivel a harcsás kalandjaink a foci EB idejére estek, ahol a magyar csapat olyan szépen szerepelt mint ez én életemben még soha, úgy döntöttem, hogy tisztelgésképpen legyen a poszt címe a csapat nem hivatalos himnusza. A dal címe még passzol is a cikk mondanivalójához, maga a dal már kevésbé. Ha lesz balatoni cikkem azért annak nem a Balatoni láz címet fogom adni! 🙂 Mondjuk az én generációmnak mindkét dal mélyen az agyába égett trauma. Az pedig tényleg rejtély számomra, hogy lett a magyar csapat dala egy drogos korszak rádióbarát ekihimnusza!?

De térjünk vissza a harcsákhoz. Második alkalommal már Levkó is csatlakozott a pergetéshez, együtt szálltunk be Gábor csónakjába Tokajban.

A terv ugyanaz volt, mint az előző alkalommal, de a domolykózás már kimaradt, rögtön harcsázni indultunk a rekkenő hőségben. Amíg felmotoroztunk Levkó megnézte Gábor nem mindennapi harcsás műcsali gyűjteményét, talált is egy-két érdekes darabot! 🙂

20160625_192446

A fogatókönyv hasonlóan alakult, mint előző alkalommal, rengeteg kishal, sok harcsa (bár érezhetően kevesebb, mint előzőleg), kapások mindenkinél, de egy harcsát sem tudtunk kiemelni. A kapások közül Levinél két olyan is volt, amit élmény volt átélni. Az elsőnél a bedobás után felszínről szívta le a csalit egy bajuszos, a másiknál pedig egy nagyobbacska olyat odaütött a műcsalira, hogy majdnem kitépte a botot Levi kezéből. De pár másodperc után ő is leakadt, nem lett meg. Gábornak is volt egy emlékezetes kapása, gyakorlatilag a harcsa szájába dobta a csalit, a beesőt szippantotta le, de kipattant a szájából.

Ez az éjszaka kicsit kurtábbra sikerült, mint a korábbi, mert Levi kidőlt, így hajnal 2 körül már ágyba is kerültünk. Mondjuk én sem bántam, mert strandolás után mentünk, és vasárnap pedig korán kellett indulnunk egy kerti partira.

HARCSÁK : MI – 2 : 0

Végül azért csak összejött a harcsafogás, igaz már nem a Tiszán, hanem a jó öreg Dunán. Pár napja kimentünk süllőzni Levkóval. Este 9 körül értünk ki, Levi egy SSR8 GFR-t tett fel és nagyjából 10 perc dobálás után leverte valami. Látszott, hogy nagyon jó hal, nagyon görbült Levi 5-20 g-os light botja. Szerinte harcsa. Harcsa!? Itt még sosem fogtunk, de lehet. 5-6 perc alatt sikerült kiszerkesztenie a sodrásból és kiderült, hogy tényleg egy bajuszos. Nagy volt az öröm, mert bár nem ez Levi első pergetve fogott harcsája, de az első dunai. És nem is pundra, 93 cm és alulról súrolta a 6 kilót! 🙂

HARCSÁK : MI – 2 : 1

A tiszai harcsa még várat magára, de ha minden jól megy augusztusban megyünk még csorogni Tokajba. Egyébként pedig ha csak azért horgásznék, hogy halat fogjak, már rég abbahagytam volna! 🙂

Görbüljön!

go.fishing

8 gondolat “Az éjjel soha nem érhet véget” bejegyzéshez

    Levi said:
    2016-07-17 - 19:35

    Legközelebb 5:2 lesz nekünk a harcsák ellen 😀

    Arab said:
    2016-07-18 - 07:13

    Levi a király 🙂

      ridgeback75 said:
      2016-07-18 - 07:47

      Ahogy mondod! És nemsokára jön majd Matu is! 🙂

      Levi said:
      2016-07-18 - 09:45

      Köszi,Arab

    […] előző posztban kicsit ugráltam az időben és megszakítottam a blog időrendiségét a harcsakaland kedvéért, de ma korrigáljuk ezt a kis malőrt és időgépünkkel visszatérünk júniusba! Ekkorra már […]

    csukaszezON « Akváriumi horgász said:
    2016-11-13 - 14:25

    […] hatkor már találkoztunk is Gáborral a Bodrog partján. Nagyon örülünk a viszontlátásnak. A nagyszerű nyáresti harcsázások után most egy nappali csukázásra indulunk. Nagyon szép nyárutó van, szeptember közepét […]

    […] Amilyen szerencsénk volt a Dunán a harcsafogással, a Tiszán annyira nem. Pedig minden adott volt, sok kapásig jutottunk, de nem tudtunk fotózni egy bajuszost sem. Ezt most nem taglalom, részletesen írtam róla itt. […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s