Ucsitszja, ucsitszja, ucsitszja

Posted on Updated on

Elkezdtük tanulni a vadvízeket, ráadásul olyan mázlink van, hogy gyönyörű helyeken, a Duna Komárom-Esztergom megyei szakaszán. Persze óvatos diákként nem rögtön az improprius integrállal kezdtünk, hanem csak simán az összeadással, kivonással. Magyarul az első időben nem merészkedtünk ki az élő Dunára, hanem holtágakban, öblökben barangoltunk.

Kisebb öböl! :)
Kisebb öböl! 🙂

Ma már kimerészkedünk az élőre, de főleg ennek ismeretében, azt mondom jó döntés volt, hogy a nyugodtabb részekkel kezdtünk ismerkedni. A hangsúly az ismerkedésen van, mert valószínűleg egy élet is kevés lesz megismerni, de legalább egy jó időre van célunk! 🙂

Egy élet is kevés ...
Egy élet is kevés …

Mostanában hallottam először a Tízből három szabályról, ami nagyjából azt jelenti, hogy a dunai pecák 30%-án ha fogsz halat, az nem rossz arány. Persze ezt az arányt később helyismerettel, tudással, halismerettel feljebb lehet emelni, de fogadjuk el kiindulásnak, hogy több betlink lesz, mint halas napunk. És a durva ebben az, hogy ezzel semmi gondom sincs, sőt! Egy kockatavon sokkal rosszabb betlizni, itt ez nem annyira számít, mert gyönyörű helyeken túrázunk, barangolunk, a hal csak az adrenalint nyomja fel, az endorfint a Duna és a természet termeli! Amúgy a betli (természetesen sima, 3-4 lyukkal), a sima 20-100 mellett a kedvenc játékom, pont azért szép, mert küzdős, izgalmas. Nagyot kaszálni nyilván egy piros 20-100 ulti terített durival lehet, de kérem szépen, hol ott az izgalom! 🙂

Szóval elkezdtünk tanulni és betlizni, a többes szám azért, mert ezekben a kalandokban Levi elmaradhatatlan társam, illetve ennek kapcsán szert tettünk néhány nagyon jó fej új ismerősre.

Elmaradhatatlan társam.
Elmaradhatatlan társam.

És, igen, tényleg gyönyörű helyeken járunk. Szégyen, de ilyenkor jövök rá, mennyire nem ismerem Magyarországot. nem baj, majd mostanában megismerem. A helyek gyönyörűek, de az oda járó emberek lelke nem annyira, legalábbis nem mindenkié …

Ez Magyarország ...
Ez Magyarország …
... és ez is. A kezét tudnám letörni.
… és ez is. A kezét tudnám letörni.

Barangolásaink során az első időben hallal nem sokkal találkoztunk, legalábbis horgon nem, de tényleg gyönyörű és érdekes helyeket fedeztünk fel.

Roncstemető.
Roncstemető.
Szintén zenész.
Szintén zenész.
Fonott zsinór! :)
Fonott zsinór! 🙂

 Nincs mit tenni, a Duna mostantól nagy szerelmünk, bár az a gyanúm, hogy elég szeszélyes szerető lesz.

És, hogy azok kedvét se vegyem el, akik a halak miatt járnak ide, megígérem, hogy a mai szentimentális poszt után, a következő hat horgászkaland leírásban, mindben lesz hal! 🙂

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Görbüljön!

go.fishing

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s