Három – vendégcikk

Posted on Updated on

A mai cikket nem én követtem el, hanem LeviPapa. Ezúton is köszönet érte, fogadjátok szeretettel LP írását! 🙂

A Három akváriumi pecáshoz régi-új barátként csatlakozva már az első közös pecázásunk (A bokodi tüskéshátú) előtt megbeszéltük, hogy bővítjük a horgászhely-bemutató posztok sorát. Egyértelmű volt, hogy Háromsziget Horgásztó (facebook oldal, érdemes belenézni) lesz az első, amely rövid, de intenzív horgászmúltam kedvenc helye lett 2014-ben.

Körülbelül 20 éve horgásztam a Mosoni-Duna győri szakaszán (itt:

) és a környéken, majd 2013-ban kislányaimmal elmentünk néhányszor pecázni. Kishalas tavak, spiccbot, csonti. Amikor ők megunták, átvettem kicsit én, cserélgettünk, aztán vettem még egy spiccbotot. A tavak környékén láttam először finomszerelékes botokat, nem is értettem, hogy 0,18-0,20 zsinórral és elképzelhetetlenül érzékeny botvéggel hogyan lehet akkora halakat fogni, amiket mi gyermekkorunkban csak a horgászújságból ismerhettünk. 2014. elején elkezdtem olvasgatni néhány blogot, megnéztem néhány videót és annyira magával ragadott, hogy két nappal később már az egyik nagy horgászüzletben kértem segítséget a kezdő feeder-szett összeállításához. Gyorsan meglett a Horgászigazolvány is, azóta gyakorlatilag minden lehetőséget kihasználok, hogy a vízparton várjam a spicc görbülését.

Alapvetően a Budapest környéki, intenzíven telepített tavakon kezdtem a pontyokat kergetni és viszonylag gyorsan eljutottam a Háromsziget Horgásztó leírásáig (itt minden fontos info megvan a tóról) és mivel a leírás alapján szimpatikus volt, nincs is messze tőlünk, a következő szombat reggel már ott parkoltam teljes menetfelszerelésben.

Az első horgászat nagyon jól sikerült, egy idő után gyakorlatilag tényleg képtelenség volt két bottal horgászni, annyira ment a hal. Hihetetlen élmény volt fél nap alatt, mindenféle helyismeret, különleges csali vagy szerelék nélkül 15-20 db, 1-3 kg közötti pontyot fogni.

Az első horgászatnak két tanulsága volt:

  1. Más, intenzíven telepített tó halállományához képest (néhány hónap alatt 20-30 hasonló vizet látogattam végig a környéken) az itten pontyok sokkal „fickósabbak” a kapás és a fárasztás intenzitásban egyformán. Az első pontyok egyike annyira falánk volt, hogy a bot lerepült a bottartóról, amikor egy pillanatra elfordultam, én pedig repültem utána a vízbe. A hal meglett, a ruhám meg vizes, úgyhogy a közeli bokorra kiakasztottam száradni és pedig napoztam egy kicsit. Azt hiszem rajtam kívül senki nem horgászott akkor a tavon, de gyorsan társaságom akadt: meglátogatott az egyik házőrző kuvasz, akinek szokása, hogy körbe-körbe sétál a parton, aztán ha elfárad, lefekszik egy bokor tövében. Ugatni és a száját kitátani sem tudja (ha jól emlékszem valamelyik tesója intézte el kiskorában, több szempontból is ideillik: Story of Sandor Clegane and Gregor Clegane, gyengébb idegzetűeknek még könyvben sem ajánlott), de erről akkor még nem tudtam és egy szál alsógatyában álltam a feederbotok mögött és drukkoltam, hogy a megtermett kutyi menjen tovább a körútján, miután kipihente magát a száradó cuccaim árnyékban. Szorult helyzetemről szerencsére nem született youtube video. Remélem. (BTW: egy másik alkalommal a szomszéd sorstárs fejessel ment a botja után, mondjuk neki a kutyás rész kimaradt a sztoriból. BTW2: A botot egy másfeles ponty akarta magával vinni.)
  2. Ide vissza kell jönni.

A nyár folyamán voltam még néhányszor és még egy felfedezést tettem: érdemes úszózással is próbálkozni. A tógazda folyamatosan match bottal horgászik rendkívüli hatékonysággal, ezért én is kipróbáltam. Amikor kicsit visszafogottabb volt a kapás-intezitás a feedereken, az egyiket átszereltem úszós végszerelékre és beszórtam néhány marék kukoricát körülbelül a parttól 5 méterre, ahol a víz 2-2,5 méter körüli mélységű. Az eredmény frenetikus, gyakorlatilag néhány percnél tovább nem kellett várni egyszer sem a kapásra, sokkal komolyabb tempó volt, mint a feederen. Egyik horgászat alkalmával gyakorlatilag azért pakoltam össze ebédidő környékén, mert fizikailag kimerültem 30-40 ponty fárasztásában. Az itteni rekordom (5,8 kg) is ezzel a módszerrel szültetett úgy, hogy az úszós szereléket az öböl másik végéből kellett visszakönyörögni, mert a 0,18 zsinórból vagy 100 métert letekert az első kirohanással.

A parkolótól a tó felé egy lakókocsinál lehet megvenni a jegyet, amiben a tógazda, vagy valamelyik családtagja lesz a partnerünk, illetve a büfé is itt üzemel. Innen nagyjából látni lehet a tó nagy részét.

01
A kép bal szélén látszik a haltartó „ketrec”, amelyben nevelkedik az új generáció, na meg talán az értékesítendő példányok is.
03
Haltartó
02
A tó hátsó része felé viszonylag szűkebb ösvény vezet.
05
A horgászhelyek enyhén meredek partszakaszt jelentenek általában.
06
Egy feeder-szerelék már bevetve. Amíg a másik bot készül, ajánlott a nyeletőféket beállítani, mert könnyen meglepetés érhet minket.
07
Nem kellett sokat várni az első látogatóra. Itt sajnos nem volt nálam a pontymatrac, de a fénykép után rögtön vissza is engedtem a tükröst. A merítőn sajnos korábban keletkezett egy kis sérülés, beleakadt egy ponty bognártüskéje és zöld dróttal tudtam megjavítani, ez látszik a hal szájánál.
14
Az úszós szereléket partközelben használtam, kifejezetten kicsi úszóval.
10
A következő már az úszós botra érkezett. A képen jól látszik milyen szépen akadt.
11
Ő egy 3 kg körüli pikkelyes.

Az etetőanyag darabkákra gyorsan megjelentek a süllő sügérgyerekek és el is vitték az egyik horgot a maradék csontival, amíg az aktuális halat engedtem vissza.

09
Süllő …
15
… aki sügér.
16
Egy másik alkalommal közvetlenül …
17
… a bejárattal szembeni öbölnél telepedtem le.
18
Az eredmény hasonló: intenzív kapások és fárasztások, rengeteg hal.
20
Egy ritka vendég, nekem az eddigi kb. 100 pontyra jutott egyetlen kárász.
22
Általában ezt a szereléket használom itt feederezéshez: gubancgátló, kosár, 15-20 cm fonott előke. A csali általában kukorica (csemege), nálam jobban működött, mint azok a pelletek, amiket próbáltam.

23

Görbüljön!

go.fishing

4 gondolat “Három – vendégcikk” bejegyzéshez

    ridgeback75 said:
    2014-11-04 - 16:36

    Nagyon jó cikk LP. Hasonlóakat várunk, ja, naturlich, Németországból! 🙂

      Arab said:
      2014-11-06 - 15:01

      Go Go Go, várjuk már a germán halak okozta bot görbületet …..

    sykes said:
    2014-11-19 - 17:43

    Grat a cikkhez!Én voltam ott párszor és még menni is fogok!Mi nagyon sok Tok halat is fogtunk benne!Szerencsére vadregényes a tó kialakitása igy igazi élmény peca!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s