Születésnap Ivettel

Posted on Updated on

– Arab 40 éves lett. Februárban.

– Hogy jön ez ide?

– Jah, kérem van két jófej barátja, akik meglepték a szülinapjára egy Tisza-tavi hosszú hétvégés pecával.

– Örült neki?

– Igen.

Röviden így foglalhatnám össze, de most nézzük kicsit hosszabban! 🙂

Szóval Arab betöltötte a 40-et, aminek van valami megfoghatatlan misztikuma, talán azért, mert itt már van mire visszatekinteni, de előre is van még bőven, tekinthetjük félútnak. Tehát tudtuk, hogy jeles nap közeledik, úgyhogy meg kellene lepni valamivel a srácot, így Hubával elkezdtünk ötletelni. Ötleteink nagy részét itt nem írhatom le több okból :), és amúgy sem a horgászathoz kapcsolódnak. De végül megszületett, hogy lepjük meg egy Tisza-tavi hosszú hétvégés pecával.

Elkezdtem kutakodni a neten, végül a poroszlói Süllő Vendégházak mellett döntöttünk, befoglaltam. Viszont a szülinap időpontja ( február ) nem kedvezett volna a pecának, így május közepére foglaltam, úgyhogy Arab a szülinapján csak egy tartozom cetlit kapott. Meglepetésnek szántuk a dolgot, úgyhogy kezdetét vette az aknamunka. Arab főnökével beszéltem, kivettem a szabiját helyette! 🙂 Móni mindenben a segítségünkre volt, kicsempészte Arab horgászvizsgáját, és a Sir Lancelotban adta oda Hubának, hogy Huba ki tudja váltani az állami horgászengedélyt Arab nevében. Mondjuk itt ment a bénázás, majdnem bebuktunk, de mellénk szegődött a cselszövők és iszákosok védőszentje, úgyhogy megúsztuk. Egészen az indulás előtti estig sikerült titokban tartani mindent, de itt Arab észrevette, hogy Móni az ő holmijait pakolja bőröndbe. Rögtön bepánikolt … valami sötét folt a múltból … kiderült … Móni kidobja. Móni megnyugtatta, hogy nem erről van szó, de többet nem mondott, úgyhogy a főszereplő itt már tudta, hogy vár rá valami, de hogy mi, azt még nem tudta.

 Másnap 7.15-kor találkoztunk Hubával Arabék előtt, és becsöngettünk:

IMG_2267
Az (ál)döbbenet

Az ijedtségre gyorsan koccintottunk egyet Arabbal, Huba egy igazi hős volt, kihagyta, mert ő vot a sőfor. Ezután elkaptuk Arabot, begyömöszöltük a kocsiba, és már indultunk is.

IMG_2272
Route 66

Főhősünk természetesen kíváncsi volt, hogy mi vár, úgyhogy kérdezett. Pechére. A válaszok között sok minden szerepelt, attól, hogy Albániába visszük szexmunkásnak, egészen addig, hogy beneveztük a helyi TSZ inszeminátor versenyére. Hiába, a barát az barát, mégha szar is. Végül nem akartuk tovább kínozni, elárultuk, hogy a cél Poroszló.

Mielőtt továbbhaladnék a történetben, kicsit tekintsünk ki a címben szereplő Ivett nevű hölgyre. Sajnos, nem a negyedik útitársunkról van szó, hanem az Ivett nevű ciklonról, ami végigdúlta Európát, és történetünk időpontjában bár már lecsillapodott, de még éreztette jelenlétét. Ivett miatt az indulás előtt pár nappal beszéltük is Hubával, hogy el kellene halasztani a túrát, mert így kicsi az esély a sikeres pecára, de végül nem halasztottunk, mert nehéz lett volna új közös időpontot találnunk.

Visszatérve a történetünkhöz, mikor megérkeztünk Poroszlóra, felhívtam vendéglátónkat, aki éppen máshol volt, és kért 15 percet, amíg odaér a kulcsokkal. Természetesen nem keseredtünk el, mert ekkor már Huba is ihatott … Igazából csak védekeztünk a kiszáradás ellen, mert mint tudjuk a dehidratáció rengeteg betegség okozója.

Miután megérkezett házigazdánk, egy gyors kipakolás után kértük, had menjünk ki a vízre.

Azt láttuk, hogy a Tisza-tó nem véletlenül a hazai rablóhal horgászok Mekkája, mert volt pár korábbi trófea a szállásunk falán, szemléltetésként, hogyan fejlődnek kilóról-kilóra a süllők, csukák:

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Két csónakot béreltünk, mert ketten férnek el kényelmesen egy csónakban, így az egyikünk mindig egyedül volt. A kikötőben szárazföldi putkányok lévén, megkaptuk az alapkiképzést motorcsónakvezetésból, majd a gyorstalpaló után vendéglátónk kivezetett minket egy olyan részre, ahol talán érdemes pergetni, bár ő is közölte, hogy Ivett robantotta a bankot … Ezután ő elcsónákázott, és mienk volt a pálya! 🙂

Az első délelőttünk motorcsónakázással, és némi pergetéssel telt, de inkább csak élveztük a terepet, nagyon! 🙂

IMG_2292
Élvezkedik a két negyvenes

Miután kiélveztük, hogy a megszokott neoncsövek helett sasok keringenek a fejünk felett, szép kényelmesen megebédeltünk egy helyi étteremben, majd visszamentünk a szállásra, ahol házigazdánk ismertette az esti programot.

A program abból állt, kimegyünk kishalazni, utána csónakokkal megyünk vagy fél órát egy olyan helyre, ahol talán még ilyen körülmények között is van esély süllőre. Három csónakkal mentünk, mert volt rajtunk kívül is vendég, egy pécsi pár, ahol a srác horgászott. Ő jött a házigazdánkkal egy csónakban, mi pedig a másik kettőben. És, végre behalaztuk a kezünket, fogtunk egy csomó kishalat. Nehezen indult, de miután megtaláltuk az ereszték megfelelő hosszát, özönlöttek a csalihalak:

IMG_2418
Csalihal
IMG_2413
Salto mortale

Miután volt elég csalihal, elindultunk a süllős helyre. Azt még nem mondtam, hogy számomra a Tiszta-tó tagoltsága nagy meglepetés volt. Azt hittem, hogy olyan nagy, egybefüggő vízterület, mint a Velencei-tó, vagy a Balcsi. Ehelyett, nagy kiterjedésű nádasokkal sűrűn szabdalt terület, mintha folyókon, csatornákon közlekednénk több tó között. Emiatt a szabdaltság miatt nagyon sok helyen vannak kint útjelző táblák. Bakter, nagyon tetszett! 🙂

IMG_2500
Nehogy eltévedjünk

Szép lassan megérkeztünk az esti süllőzésünk helyszínére. A lassúságnak két oka volt, egyrészt messzire mentünk, másrészt tele volt sűrű növényzettel a víz, amit a csónakmotorok propellere összeszedett, úgyhogy többször meg kell állnunk leszedni a zöldséget.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Mire megérkeztünk a kiszemelt helyre, kezdett ránk sötétedni, amit nem bántam, tekintve, hogy az égi festmény miatt pazar képeket lehetett lőni:

IMG_2463_2
Mai háttérképünk – Huba

A csalihalak berepültek, és vártunk. Utána pedig fáztunk, de rohadtul. Május közepe volt, de kellett volna a téli ruha, gondolta a fene. A süllök nem nagyon lájkolták a kishalainkat, mígnem Hubának kapása nem lett. Azt nagyon hamar megérezte, hogy van hal a cucc végén, de közel sem az a méret, amire vágyott volna. Mindegy, Huba pergetve nem tud sikeres lenni, csak amúrra, viszont ő az egyetlen, aki a Tisza-tavon halat fog letett bottal! Hurrá! So, halat fogott, de nem süllő lett.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Miután 11-ig nem volt más akció, visszamentünk a szállásra, ahol ismét védekeztünk a dehidtratáció ellen, és egy hajnalba nyúló kártyával zártuk a napot.

Másnap reggel kimentünk pergetni, nagyon élveztük a vizet, de nem sikerül kapásig eljutnunk. Ezután ismét teszteltük a halakat, és gyümölcsleveket egy helyi étteremben, aholis megkérdeztem Arabot, üzen e valamit az otthoniaknak. Üzent.

IMG_2311
Elbocsátó, szép üzenet

Délután és este nem volt esélyünk kimenni a vízre, Ivett már ugyan kitombolta magát, de egy utolsó ostrom erejéig még megmutatta az erejét. Felmerült, hogy esetleg kimegyünk, de, hogy Hubát, mint tanult kollegámat idézzem: “No fucking way!”. Emiatt sajnos kénytelenek voltunk kúraszerűen védekezni a kiszáradás ellen, és hajnalig kártyázni.

Harmadik nap egy mási irányba indultunk el pergetni. Kapásig most sem jutottunk, de ez volt az első nap, mikor láttunk kedvező jeleket pár balin rablás formájában. Úgy tűnt, hogy Ivett után újra kezd élni a víz, de nekünk sajnos mennünk kellett.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Nagyon jó, és tanulságos peca volt, és biztos, hogy nem az utolsó Tisza-tavi pecánk. Tudjátok, ősszel indul a pergető szezon! 🙂

Görbüljön!

go.fishing

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s