Végre a Rómain

Posted on Updated on

Ha olvastad a korábbi bejegyzéseket, akkor ismerős lehet a Római-tó. Igen, ez az a tó, ahová már indultunk horgászni, de nem sikerült! 🙂

Nem is tudom, hol kezdjem … szerencsések vagyunk, hogy megtaláltuk ezt a tavat. 2011-ben voltunk itt először, és a mai napig is járunk ide. A tó történetéről van több ismertető is a neten:

“A Római-tó (régi nevén Agostyáni-tó), Komárom-Esztergom megyében, Tata központjától 2 km-re Agostyán irányában található a Gerecse lábánál. A Római völgyben elterülő tiszta vizű forrásokból eredő tó, a vidék egyik legszebb tava. Visszatérő forrásokban bővelkedő a terület, mely érezhető a tó vízminőségének javulásában is.
A tó gyökerei visszanyúlnak egészen a római korig, amikor is római kori telepesek, leszolgált római katonák éltek itt.
A tó i.sz. 150-től létezik.
1968-tól 1971-ig mezőgazdasági locsoló tónak épült, de ezt a funkcióját soha nem töltötte be. Később a TSZ Horgász Egyesületéhez tartozott, akitől jelenlegi tulajdonosa vette 1997-ben, és nevezte el Római-tónak, régre visszanyúló múltja miatt. Ebből az időből származnak a tóban lévő kapitális rabló halak.
Az egész völgy egy tulajdonos kezében van, így minden különleges rendezvényre való igényt teljesíteni tudunk.
A tó 12 ha vízfelületű, partja zömében sás, nádas és hínárfoltokkal tarkított. Az átlag mélysége 1,5 – 3 m, de a legmélyebb részén elérheti a 7 – 8 m-t is.
Talaja: agyag, márga, kő és egy kevés 5-10 cm-es iszap is található, nagyméretű süllőtartásokkal (akadókkal).”

A tavon lehet sima napijeggyel is horgászni, illetve lehet házat is bérelni. A tó horgászhelyek szempontjából négy részből áll:

1. A büfé és horgászbolt előtti hosszú partszakasz

2. Vízben álló stégsor, ennek a végéről meghorgászható a sziget melletti tómeder is

3. Hosszú gát + zsilip

4. A vízben álló faházsor

Sima napijeggyel az első három területen lehet horgászni, a házsornál csak az pecázhat, aki házat bérel. Egyébként lenyűgöző a házsor, ha jól emlékszem 26 ház van, amik cölöpökön állnak a vízben. A házak gyakorlatilag kettéosztják a horgászható vizet, ugyanis a házak mögött is kialakult egy kis tó ( <1ha ), ami csak innen horgászható. A házakhoz jellemzően két stég tartozik, egy nagyobb a nyíltvíz felé, és egy kisebb a hátsó kis tóhoz. Most, hogy visszaolvastam, kicsit félreérthető a dolog. Itt nem egy különálló tóról van szó, a hátsó kis tó is része a 12ha-os tónak, de a házsor miatt olyan, mintha egy különálló kis tó lenne. Kerestem a neten légifelvételt, hogy plasztikusabb legyen a dolog, de sajnos nem találtam. A facebook-on viszont vannak fent képek a tóról, innen ollóztam az alábbiakat:

Római-tavi házsor
Római-tavi házsor

394740_208955175865161_698617821_n
Római-tavi házsor – hátsó stégek

A házak közül azt hiszem ~10 db van a tógazda birtokában, ezek bérelhetők, a többit megvásárolták, magánkézben vannak. Nem tudom hányszor voltunk a Rómain, de szerintem 10-nél többször, és két olyan alkalom volt, amikor nem béreltünk házat. Megéri bérelni, mert a tó megérdemel legalább 24 órát egyhuzamban! 🙂 Eddig az 1-es, 2-es, 16-os, 17-es, 20-as, 21-es házakban voltunk ha jól emlékszem. A házak felszerelése nagyon hasonló, lent hűtő, főzőlap, asztal, székek, fent pedig az alvótér, van ahol csak szivacsok vannak, van ahol ágy is. Ne luxuskörülményeket képzelj el, de pecázni tökéletes. Az 1-es és 2-es ház kicsit lepukkantabb ( legalábbis, amikor mi voltunk ), viszont az 1-es háznak megvan az az előnye, hogy kétszer akkora a hozzá tartozó stég, mint a többi háznak, úgyhogy mindig ez szoktuk kérni, ha szabad.

És, hogy miért szeretjük? Hát, kéremszépen, több dolog miatt is. Az elsődleges, hogy itt lehet halat fogni. Sokat. Még nekünk is! 🙂 Ezenkívül nagyon kulturált, szép környezetben fekszik, és látszik rajta a tógazda áldozatos munkája. És nagyon sok élménnyel gazdagodtunk itt eddig.

Azt hiszem ketté fogom vágni a Rómairól a posztot, hogy ne legyen túl hosszú. A mai részben a békéshalas horgászatról írok, a jövőbeli második részben pedig majd a rablóhalazásról, mert ezen a tavon indult el, a nem túl hosszú múltra visszatekintő pergetőkarrierem.

Szóval az élmények. No, abból van sok:

– A tóra jellemzően Arabbal és Hubával járok, persze volt már itt többször Dóri, Levi, Márti, Sziszi, Petke, Andris, Bala, Pít, Pasó, Laci … de ez azért a hármak tava! 🙂
Először akkor kerültünk bajba, mikor Arab nem tudott jönni, papucskodásból kifolyólag, és Hubával ketten mentünk le egy késő őszi pecára. Ez még nem is volt baj, de valamelyikőnk vett egy új botot, orsót, damilt, miegyebet. Az ilyesmi előfordul időnként egy horgásszal, de itt jöttünk rá, hogy eddig mindig Arab damilozta fel ( természetesen nagyon lelkesen! 🙂 ) az új botokat. Én nem aggódtam emiatt túlzottan, hiszen tudtam, hogy Huba nagyon hosszú horgászmúltra tekint vissza, és nyilván elévülhetetlen érdemei vannak, úgyhogy egy olyan kis semmiség, mint egy új orsó feldamilozása, az csuklóból megy neki. Háááát … nem ment! 🙂 Még úgy se, hogy én is próbáltam segíteni. Sőt még úgyse, hogy felhívtuk Arabot, és telefonon keresztül a szánkba rágta, hogy mit kell csinálni … OK, lúzerek voltunk, de nem ijedtünk meg, átballagtunk a szomszéd stégre, és megkértük a rutinos horgászkollegát, hogy segítsen. Kalapot le, nagyon rendes volt, fél perc alatt megcsinálta. Csak zárójelben, ma, hogy már meg tudom oldani ezeket a dolgokat :), tudom, hogy csak egy apró hibát vétettünk … a damil nem ment át a felkapókar zsinórvezető görgőjén. Minden más rendben volt! 😀

– A tó halgazdagságára jellemző, hogy hárman nagyjából 10-12 óra pecával kb. 100 db pontyot tudunk fogni, úgy, hogy mi egyáltalán nem etetünk. Igaz, hogy ezek jellemzően 1-3 kg közötti halak, de akkor is rengeteg, és ezek a kis pontyok úgy küzdenek, mint valami pit-bull ( nagyrészt finom szerelékkel feederezünk )! 🙂 Azt azért rendszeresen láttuk, hogy akik bojliznak, simán fogják a 10+-os potykákat.

– Itt fogtam életem első amúrját, és első, és máig egyetlen harcsáját is. Ráadásul a harcsa nem is a legkisebb volt, nem mértük meg, de szerintem verte az 50 dekát! 😉

– A fiúk szeretnek ruhástól fürdeni a tóban. Elsőnek Petke zúgott bele egy nyári peca alkalmával a vízbe a stégről, másodszor pedig mártózott Levi, egy kora őszi peca alkalmával, korán reggel. Egyikőjük sem volt boldog, de mindketten szerencsésen megúszták a dolgot! 🙂

– Huba nem szeret ruhástól fürdeni, de volt már olyan, hogy órákon keresztül kiabált a halakkal hörgött szegény halaknak éjszaka. Nem tudom, mi lehetett a baj, szerintem ki volt száradva, dehidratálódott, és ez okozta ezeket a furcsa tüneteket! 🙂

– Itt tanultam meg sok dolgot az etikus horgászmagatartásról. Valamiért pl. nem volt evidens, hogy csak azt a halat tesszük szákba, amit haza is viszünk. Úgy voltam vele, hogy beteszünk többet a szákba, és a végén kiválogatjuk. Hát, nem. Nem szabad feleslegesen kínozni szegény halakat. Ez ma teljesen triviálisnak tűnik, de mégis meg kellett tanulnom …

– Azt is itt tanultam meg, hogy mindig az alszik el elsőnek, aki horkol. És az nem én vagyok.

– Ja, és azt is megtudtuk a Római-tavi pecáknak köszönhetően, hogy a Tubertini damiloknak nincs párja, ugye?! 😀

Most hirtelen ezek jutottak eszembe, de, ha valami kimaradt, akkor a rablóhalas epizódban pótolni fogom.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Görbüljön!

go.fishing

2 gondolat “Végre a Rómain” bejegyzéshez

    suncrown said:
    2014-03-15 - 19:40

    ATubertini a horgászatnak az, mint az autósportnak a Lamborghini…. vagy valami hasonló 🙂
    csak célszerű a célnak megfelelő vastagsággal próbálkozni.
    Huba

    ridgeback75 said:
    2014-03-16 - 09:41

    Szívemből beszélsz! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s